Menü

Mit csinál egy igazságügyi orvosszakértő?

Az igazságügyi orvostan az orvostudomány olyan szakága, amely részben patológia, részben pedig jogtudomány, éppen emiatt az orvosszakértőnek sokrétű szaktekintélynek kell lennie, hogy munkáját a legkörültekintőbben tudja végezni.

Az orvosszakértő feladata a büntető, illetve polgári peres eljárás egyes szakaszaiban az orvosi szakkérdésekben való véleményadás. Ahhoz hogy a szakértő véleményt alkothasson az adott ügyről, vizsgálatot végez, ez történhet hatósági kirendelés okán vagy a fél kérelmére.

A vizsgálat leggyakrabban szemle alapján történik. Minden olyan esetben, ahol rendkívüli haláleset történt, a holttest boncolásra kerül az adott igazságügyi intézményben. Ebben az estben a boncolás jelenti a holttest vizsgálatát.

A testi vizsgálat „jegyzőkönyve” a látlelet vagy bizonyítvány, előbbit sérülésekről, utóbbit többnyire általános egészségi állapot, gyógykezeléssel kapcsolatos adatok igazolására állítják ki.

A látleletadás még nem szakértői tevékenység, akkor minősül azzá, ha büntető vagy polgári eljárás során felhasználják, többek között emiatt is fontos a fent említett körültekintő rögzítése az eseményeknek.

Ha iratok alapján történik a véleményadás, akkor a hatóság előzőleg beszerzett látleletek, kórlapmásolatok stb. alapján kér véleményt például sérülés, egészségi állapot vonatkozásában.

Az intézményrendszer felépítése hazánkban

Magyarországon összesen 10 olyan intézmény található, amely igazságügyi orvostani feladatokat lát el. Ebből 4 intézet az orvosi egyetemeken belül működik, ezek Debrecenben, Budapesten, Szegeden és Pécsett vannak, a további 6 pedig az Igazságügyi Minisztérium intézménye Budapesten, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon és Veszprémben.

Ezeken kívül minden megyeszékhelyen találhatóak Rendőrorvosi Hivatalok rendőrorvosi szakértőkkel, melyek a rendőrség felügyelete alatt működnek. Mindezen intézmények feje az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet, ami felügyeli az igazságügyi orvosszakértői tevékenységet folytató intézetek, szervek munkáját.

Egyik legfontosabb feladata a módszertani levelek megjelentetése szakmai iránymutatás céljából. Jelenleg 14 van érvényben, ezeket folyamatosan korszerűsítik a tudomány fejlődésével és a jogi szabályok változásaival összhangban.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik

Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.