Menü

Mit csinál egy igazságügyi orvosszakértő?

Az igazságügyi orvostan az orvostudomány olyan szakága, amely részben patológia, részben pedig jogtudomány, éppen emiatt az orvosszakértőnek sokrétű szaktekintélynek kell lennie, hogy munkáját a legkörültekintőbben tudja végezni.

Az orvosszakértő feladata a büntető, illetve polgári peres eljárás egyes szakaszaiban az orvosi szakkérdésekben való véleményadás. Ahhoz hogy a szakértő véleményt alkothasson az adott ügyről, vizsgálatot végez, ez történhet hatósági kirendelés okán vagy a fél kérelmére.

A vizsgálat leggyakrabban szemle alapján történik. Minden olyan esetben, ahol rendkívüli haláleset történt, a holttest boncolásra kerül az adott igazságügyi intézményben. Ebben az estben a boncolás jelenti a holttest vizsgálatát.

A testi vizsgálat „jegyzőkönyve” a látlelet vagy bizonyítvány, előbbit sérülésekről, utóbbit többnyire általános egészségi állapot, gyógykezeléssel kapcsolatos adatok igazolására állítják ki.

A látleletadás még nem szakértői tevékenység, akkor minősül azzá, ha büntető vagy polgári eljárás során felhasználják, többek között emiatt is fontos a fent említett körültekintő rögzítése az eseményeknek.

Ha iratok alapján történik a véleményadás, akkor a hatóság előzőleg beszerzett látleletek, kórlapmásolatok stb. alapján kér véleményt például sérülés, egészségi állapot vonatkozásában.

Az intézményrendszer felépítése hazánkban

Magyarországon összesen 10 olyan intézmény található, amely igazságügyi orvostani feladatokat lát el. Ebből 4 intézet az orvosi egyetemeken belül működik, ezek Debrecenben, Budapesten, Szegeden és Pécsett vannak, a további 6 pedig az Igazságügyi Minisztérium intézménye Budapesten, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon és Veszprémben.

Ezeken kívül minden megyeszékhelyen találhatóak Rendőrorvosi Hivatalok rendőrorvosi szakértőkkel, melyek a rendőrség felügyelete alatt működnek. Mindezen intézmények feje az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet, ami felügyeli az igazságügyi orvosszakértői tevékenységet folytató intézetek, szervek munkáját.

Egyik legfontosabb feladata a módszertani levelek megjelentetése szakmai iránymutatás céljából. Jelenleg 14 van érvényben, ezeket folyamatosan korszerűsítik a tudomány fejlődésével és a jogi szabályok változásaival összhangban.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.