Az újrahasznosítás alapjai

Mi is pontosan az újrahasznosítás? Milyen tevékenységet takar, miért fontos, hogyan zajlik, ennek ismérveit gyűjtjük össze mai írásunkban!

Az újrahasznosítás témakörébe olyan tevékenységek tartoznak, melyek célja a hulladékká vált anyagok nyersanyaggá való átalakítása, éppen újból hasznosítható anyagok előállítása.

Az angol „recycling” szó jobban kifejezi, hogy valójában egy körforgásról van szó.

Az újrahasznosítás célja elsősorban csökkenteni a természetbe kerülő hulladék mennyiségét, illetve új termékek előállítása.

Mit lehet újrahasznosítani? A műanyagok közül a polietilént, a polipropilént. A rövidítések minden esetben megtalálhatók a termékek csomagolásán, tehát már a vásárlásakor tudhatjuk, hogy újrahasznosításra alkalmas árut vásároltunk-e. Újrafelhasználhatóak továbbá a papír, az alufólia, a tejfölös doboz teteje, a karton, a füzetek, a fémdobozok.

A papír alapú hulladékok között többnyire az újságok, könyvek, irodai papírhulladékok, füzetek, kartondobozok, szórólapok, reklámkiadványok szerepelnek. Ugyanide dobjuk a tejes, gyümölcsleves- és egyéb italos papírdobozokat – ezeket azonban műanyagkupak nélkül. Minden közigazgatási területen ezek eltérhetnek, így érdemes utánajárni az aktuális szabályoknak.

Papírhulladék közé nem dobhatunk olajjal vagy zsiradékkal szennyezett papírt, egyszer használatos műanyagpoharakat.

Amikor a műanyag és fém újrahasznosításáról beszélünk, akkor gondolunk a PEP és a PET palackokra (összenyomott állapotban), lecsavart kupakokra, tejfölös dobozokra, joghurtos poharakra, alufóliára, buborékfóliára, műanyag szatyrokra, konzervdobozokra és alumínium dobozokra.

Nagyon fontos, hogy minden olyan dobozt és flakont, amit eldobunk, előtte alaposan öblítsük el, illetve amelyiket tudjuk lapítsuk ki, mielőtt a hulladéktárolóba dobjuk.

Mi a helyzet az üveggel?

A színes üveghulladékok közé dobjuk a kupak nélküli boros-, pezsgős, sörös- és röviditalos színesüvegeket, vízzel alaposan átöblítve, címkéket eltávolítva, tisztán.

A háztartási szelektív hulladékot és a zöldhulladékot is általában háznál gyűjti mindenki, amit hetente – kéthetente elvisz a szemétszállító autó, vagy mi magunk is elvihetjük a szelektív konténerekbe, melyek több helyen is megtalálhatóak a közterületeken.

Bútorainktól, használati tárgyainktól a lomtalanítások alkalmával válhatunk meg, a veszélyes- vagy különleges kezelést igénylő hulladékokat pedig hulladékudvarokban adhatjuk le. A lakosságtól begyűjtött szelektív hulladék utóválogatókba kerül, ahonnan rostálókba viszik és eltávolítják róla a szennyeződéseket, majd kézi válogatásra kerül sor, tömörítésre, bálázásra, tárolásra, újrahasznosításra.

A szelektív gyűjtés nem a hulladék megfelelő szétválogatásával kezdődik, hanem sokkal inkább már a tudatos vásárlásnál, a hazavitt termékek mennyiségével, csomagolásmentes vásárlásnál, ugyanis már itt csökkenthetjük a keletkező szemét mennyiségét.