Menü

A kevés alvás súlyos következménye

Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.

Felgyorsuló öregedés. Egy 2013-as kutatás bizonyította, hogy a túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza, ráadásul a bőr nem is tud olyan gyorsan regenerálódni a sérülések (például napégés) után. A kutatásban részt vevő 60, premenopauza időszakában lévő nő közül a rosszul alvóknál több volt a finom ránc, egyenletlenebb volt a pigmentáció, csökkent a bőr rugalmassága is.

Agykárosodás. A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. Különösen azok a neuronok vannak veszélyben, melyek a figyelemmel és a tanulási képességekkel foglalkoznak.

Stroke. A kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával jár együtt, különösen olyanok esetében, akik egyébként teljesen egészségesek, nincs más kockázati tényező az esetükben – derítette ki egy 2012-ben végzett amerikai kutatás.

Genetikai változások. Már egyetlen hétnyi alváshiány is elegendő ahhoz, hogy közel 700 génünk megváltozzon, többek között azok a génjeink, melyek az immunfolyamatokért, illetve a stressz feldolgozásáért felelősek. A kevés alvás tehát molekuláris szinten hat ránk – ez a magyarázata annak is, miért függ össze az alváshiány és olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és az elhízás.

Csontritkulás. Állatkísérletek során bizonyították, hogy a krónikus alváshiánytól szenvedő patkányok csontsűrűsége igen erősen lecsökkent. Ez nagy valószínűséggel az emberekre is igaz: ha keveset alszunk, jobban veszélyeztet minket a csontritkulás, és a csontjaink nem is tudnak olyan hatékonyan regenerálódni, mint amikor kipihenjük magunkat.

Szívbetegségek. Egy nagyszabású kutatás (melyben nyolc országból közel 450 ezer alany adatait vizsgálták) kiderítette, hogy azoknál az embereknél, akik naponta kevesebb, mint hat órát alszanak vagy többször felébrednek éjjel, 48 százalékkal nagyobb az esély a halálos kimenetelű szívbetegségekre.

Daganatos betegségek. Több daganatos betegség rizikóját, illetve kimenetelét befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Azoknál, akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye.

Egy emlőrákosokkal végzett kutatás eredménye szerint pedig a kevés alvás a daganatok agresszivitásának fokozódásával és a betegség kiújulásának megnövekedett esélyével jár együtt.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.