Menü

A kevés alvás súlyos következménye

Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.

Felgyorsuló öregedés. Egy 2013-as kutatás bizonyította, hogy a túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza, ráadásul a bőr nem is tud olyan gyorsan regenerálódni a sérülések (például napégés) után. A kutatásban részt vevő 60, premenopauza időszakában lévő nő közül a rosszul alvóknál több volt a finom ránc, egyenletlenebb volt a pigmentáció, csökkent a bőr rugalmassága is.

Agykárosodás. A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. Különösen azok a neuronok vannak veszélyben, melyek a figyelemmel és a tanulási képességekkel foglalkoznak.

Stroke. A kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával jár együtt, különösen olyanok esetében, akik egyébként teljesen egészségesek, nincs más kockázati tényező az esetükben – derítette ki egy 2012-ben végzett amerikai kutatás.

Genetikai változások. Már egyetlen hétnyi alváshiány is elegendő ahhoz, hogy közel 700 génünk megváltozzon, többek között azok a génjeink, melyek az immunfolyamatokért, illetve a stressz feldolgozásáért felelősek. A kevés alvás tehát molekuláris szinten hat ránk – ez a magyarázata annak is, miért függ össze az alváshiány és olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és az elhízás.

Csontritkulás. Állatkísérletek során bizonyították, hogy a krónikus alváshiánytól szenvedő patkányok csontsűrűsége igen erősen lecsökkent. Ez nagy valószínűséggel az emberekre is igaz: ha keveset alszunk, jobban veszélyeztet minket a csontritkulás, és a csontjaink nem is tudnak olyan hatékonyan regenerálódni, mint amikor kipihenjük magunkat.

Szívbetegségek. Egy nagyszabású kutatás (melyben nyolc országból közel 450 ezer alany adatait vizsgálták) kiderítette, hogy azoknál az embereknél, akik naponta kevesebb, mint hat órát alszanak vagy többször felébrednek éjjel, 48 százalékkal nagyobb az esély a halálos kimenetelű szívbetegségekre.

Daganatos betegségek. Több daganatos betegség rizikóját, illetve kimenetelét befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Azoknál, akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye.

Egy emlőrákosokkal végzett kutatás eredménye szerint pedig a kevés alvás a daganatok agresszivitásának fokozódásával és a betegség kiújulásának megnövekedett esélyével jár együtt.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.