Menü

A kontaminált vékonybél szindróma jelei

Sokszor hajlamosak vagyunk szervezetünk vészjelzéseit az elmúlt betegségekre, kiadós ünnepi étkezésekre vagy a mozgásszegény téli időszakra fogni, ám ha már hosszabb ideje fennálló panaszoktól szenvedünk, érdemes egy egyszerű vizsgálattal megbizonyosodnunk arról, nincs-e komolyabb betegségünk.

A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása. Eltérő funkciójuk miatt a két bélszakasz bélflóra-összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, ha a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.

A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az úgynevezett ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző okokból, ami lehet például a billentyű elégtelen működése vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek - diabétesz, scleroderma - következtében, a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara miatt, vagy például a Crohn-betegséggel járó vékonybél-szűkület, illetve -divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el.

Ez bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, de előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.

Ezt az állapotot kontaminált bél szindrómának nevezzük, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél-diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth rövidítése, és már itthon is elterjedt a használata. A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél-baktériumok átjutnak és elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik.

Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok - hidrogén és metán - termelődik, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak. Részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél-nyálkahártyát irritálva hasmenést válhatnak ki.

A kontaminált vékonybél szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikumkúrára lehet szükség.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.