Menü

Hogyan gyógyít a kiropraktőr?

A kiropraktőr a gerincoszlopra történő kézzel való ráhatással gyógyít, hiszen ezen keresztül elérhető a szervezetet irányító idegrendszer is, illetve hatásosan veheti fel a harcot a különböző ízületi és egyéb mozgásszervi eredetű fájdalmak ellen.

Mit csinál a kiropraktőr?

A kiropraktőr nemcsak a mozgásszervi tüneteket , hanem a szervezet egészének egészségét felméri, akár neurológiai tüneteket is képes enyhíteni. Magyarországon az alternatív gyógymódok közé sorolják , míg más országokban (például Dániában) már az egészségügyi ellátórendszer része.

Milyen panaszokon enyhít a kiropraktika?

A kiropraktika elsősorban a mozgásszervi betegségek okozta fájdalmakat enyhíti, de mivel kimozdult csigolyák elnyomhatnak bizonyos idegpályákat, komolyabb rendellenességeket is helyre lehet vele hozni. A kezelés hatásos gerincsérv, gerincferdülés ellen , segítségével hatékonyan csillapíthatjuk a lumbágó és az isiász okozta fájdalmat, illetve a hát-, nyak- és derékfájást. A gerinc átmozgatásával megszüntethető a tenziós fejfájás és a migrén is.

Nem fájdalmas a kezelés

A kiropraktika módszere abból indul ki, hogy a gerincoszlop és a csigolyák állapota hatással van a szervezet egészére, így értelemszerűen erre a területre összpontosít. Tévhit azt gondolni, hogy a kiropraktőr által végzett kezelés fájdalmas lenne. Igaz, hogy viszonylag gyors, határozott mozdulatokkal dolgozik, de a kezelés semmiképpen sem fájdalmas, talán csak egy kicsit kellemetlen.

Nem az erő, hanem a megfelelő technika a döntő

Mivel a gerincoszlop nagyon érzékeny , egy rosszul vagy nem eléggé képzett szakember komoly károkat tehet: ezért fontos, hogy körültekintően, lehetőleg ismerősök ajánlása alapján válasszunk, ne ezen akarjunk spórolni. Változó, hogy a betegnek hány kezelésre van szüksége, ahogy az is, hogy hány kezelés után enyhül a fájdalma: vannak, akik más egy alkalom után éreznek javulást, másoknak ennél több időt kell várniuk, míg jelentkezik a kezelések jótékony hatása.

A kiropraktőrt Magyarországon gyakran egyszerűen csontkovácsnak fordítják – tévesen. A kiropraktőrnek ugyanis komoly anatómiai, élettani, ortopédiai, reumatológiai és neurológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. A speciális technikák és módszerek öt éves, szigorú egyetemi tanulmány során sajátíthatók el. A hagyományos medikus-képzéstől eltérően itt nem oktatnak farmakológiát és sebészeti ismereteket, ugyanakkor jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az izom- és csontvázrendszerre, illetve a neurológiai tanokra.

Emellett a kiropraktőr hallgatók radiológiából is jóval mélyebb tudásra tehetnek szert, mert a röntgen-, és MR-felvételek pontos és szakértő elemzése fontos részét képezi a kezelésnek. A kétféle gyógymód közötti másik különbség, hogy míg a kiropraktikában igazításról vagy korrigálásról, addig a csontkovácsolás esetében manipulációról beszélhetünk. A kiropraktőrök gyors és főként kis mozdulatokkal dolgoznak, a kezelés ugyan erőteljes, de egyáltalán nem fájdalmas.

A kiropraktőrök legalább öt éves, egyetemi oktatásban részesülnek, amelynek a végén kiropraktőr doktori diplomát kapnak. A kiropraktőrök személyre szabott programmal gerinckezeléssel, tornagyakorlatokkal, táplálkozási tanácsadással és stresszkezeléssel gyógyítják a betegeket.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.