Menü

Hogyan gyógyít a kiropraktőr?

A kiropraktőr a gerincoszlopra történő kézzel való ráhatással gyógyít, hiszen ezen keresztül elérhető a szervezetet irányító idegrendszer is, illetve hatásosan veheti fel a harcot a különböző ízületi és egyéb mozgásszervi eredetű fájdalmak ellen.

Mit csinál a kiropraktőr?

A kiropraktőr nemcsak a mozgásszervi tüneteket , hanem a szervezet egészének egészségét felméri, akár neurológiai tüneteket is képes enyhíteni. Magyarországon az alternatív gyógymódok közé sorolják , míg más országokban (például Dániában) már az egészségügyi ellátórendszer része.

Milyen panaszokon enyhít a kiropraktika?

A kiropraktika elsősorban a mozgásszervi betegségek okozta fájdalmakat enyhíti, de mivel kimozdult csigolyák elnyomhatnak bizonyos idegpályákat, komolyabb rendellenességeket is helyre lehet vele hozni. A kezelés hatásos gerincsérv, gerincferdülés ellen , segítségével hatékonyan csillapíthatjuk a lumbágó és az isiász okozta fájdalmat, illetve a hát-, nyak- és derékfájást. A gerinc átmozgatásával megszüntethető a tenziós fejfájás és a migrén is.

Nem fájdalmas a kezelés

A kiropraktika módszere abból indul ki, hogy a gerincoszlop és a csigolyák állapota hatással van a szervezet egészére, így értelemszerűen erre a területre összpontosít. Tévhit azt gondolni, hogy a kiropraktőr által végzett kezelés fájdalmas lenne. Igaz, hogy viszonylag gyors, határozott mozdulatokkal dolgozik, de a kezelés semmiképpen sem fájdalmas, talán csak egy kicsit kellemetlen.

Nem az erő, hanem a megfelelő technika a döntő

Mivel a gerincoszlop nagyon érzékeny , egy rosszul vagy nem eléggé képzett szakember komoly károkat tehet: ezért fontos, hogy körültekintően, lehetőleg ismerősök ajánlása alapján válasszunk, ne ezen akarjunk spórolni. Változó, hogy a betegnek hány kezelésre van szüksége, ahogy az is, hogy hány kezelés után enyhül a fájdalma: vannak, akik más egy alkalom után éreznek javulást, másoknak ennél több időt kell várniuk, míg jelentkezik a kezelések jótékony hatása.

A kiropraktőrt Magyarországon gyakran egyszerűen csontkovácsnak fordítják – tévesen. A kiropraktőrnek ugyanis komoly anatómiai, élettani, ortopédiai, reumatológiai és neurológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. A speciális technikák és módszerek öt éves, szigorú egyetemi tanulmány során sajátíthatók el. A hagyományos medikus-képzéstől eltérően itt nem oktatnak farmakológiát és sebészeti ismereteket, ugyanakkor jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az izom- és csontvázrendszerre, illetve a neurológiai tanokra.

Emellett a kiropraktőr hallgatók radiológiából is jóval mélyebb tudásra tehetnek szert, mert a röntgen-, és MR-felvételek pontos és szakértő elemzése fontos részét képezi a kezelésnek. A kétféle gyógymód közötti másik különbség, hogy míg a kiropraktikában igazításról vagy korrigálásról, addig a csontkovácsolás esetében manipulációról beszélhetünk. A kiropraktőrök gyors és főként kis mozdulatokkal dolgoznak, a kezelés ugyan erőteljes, de egyáltalán nem fájdalmas.

A kiropraktőrök legalább öt éves, egyetemi oktatásban részesülnek, amelynek a végén kiropraktőr doktori diplomát kapnak. A kiropraktőrök személyre szabott programmal gerinckezeléssel, tornagyakorlatokkal, táplálkozási tanácsadással és stresszkezeléssel gyógyítják a betegeket.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.