Menü

Hallott már a spártai edzésről?

A spártai edzés tulajdonképpen egy intenzív, saját testsúlyos edzés, melyet kisebb eszközökkel is kiegészíthetünk, célja pedig a lehető legtöbb izom átmozgatása és erősítése.

Az egyik legjobb dolog benne, hogy az edzések relatíve rövidek, nagyjából fél óráig tartanak, esetleg hosszabb bemelegítéssel és nyújtással 35-40 percig. Bár nem tűnik hosszúnak, a gyakorlatok rendkívül igénybe veszik az egyes izomcsoportokat, valamint szinte minden nap csinálni kell őket, beiktatva hetente 1-1 pihenő napot, amikor kizárólag a nyújtásra fókuszálunk.

Az is fontos tulajdonsága az edzéseknek, hogy általában 6-12 különböző gyakorlatból állnak és a gyakorlatokat 45 másodpercig végezzük, majd 15 másodpercig pihenünk, ezután pedig folytatjuk a következő gyakorlattal. Ez segít teljesen az adott mozdulatsorra koncentrálni és minél több izmot megmozgatni. Érdemes az edzéseket izomcsoportokra bontani és ezekből felépíteni a különböző edzésnapokat, tehát fordítsunk kellő figyelmet a test összes részére.

A gyakorlatok bár saját testsúlyosak, nehezíthetünk felcsatolható súlyokkal is, ezekből általában elég az 1-2 kilogrammos. Használhatunk kézi súlyzót, kettlebell-t, gumiszalagot vagy akár egyszerű vizes üvegeket is, így az edzések nem igényelnek különleges helyszínt vagy előkészületet, végezhetjük akár otthon, a nappaliban is. A gyakorlatok közben, ha segít a koncentrációban, számolhatjuk a másodperceket fejben is, de akit ez zavar, érdemes egy stopper órával mérni az időt vagy a telefonunkat használni óraként.

Példaként mutatunk 6 gyakorlatot, ami egy teljes testes edzés alapjául szolgálhat.

Az első gyakorlat a széles terpeszben való guggolás. Itt rendkívül fontos a helyes tartás, a lábfejek enyhén kifelé nézzenek, a terpesz kicsit szélesebb legyen, mint a vállszélességünk, valamint a hátunkat tartsuk egyenesen és álló helyzetből indulunk.

A második gyakorlat kitörés, még pedig hátra. Felváltva lépjünk ki hátra épp annyira, hogy leguggolva elülső lábunk combja és lábszára derékszöget zárjon be. Itt is ügyeljünk arra, hogy hátunk egyenes legyen.

A harmadik gyakorlat a plank. Itt fekvőtámasz pozícióban helyezkedünk el, de nem tenyerünkön, hanem az alkarunkon támaszkodva tartjuk magunkat vízszintes, egyenes pozícióban. Próbáljunk közben a hasunkra koncentrálni és megfeszítve tartani.

A negyedik gyakorlat a hegymászógyakorlat. Itt szintén fekvőtámasz pozícióból indulunk, majd felváltva húzzuk a térdünket a mellkasunk irányába.

Az ötödik gyakorlat a négyütemű fekvőtámasz. Ezt jól ismeri mindenki; leguggolunk, fekvőtámaszba ugrunk vagy lépünk – ez a súlyfeleslegtől függ – majd visszaugrunk guggolásba, innen pedig újra állóhelyzetbe.

Az utolsó gyakorlat a hasprés, azonban megemelt lábakkal. Feküdjünk hanyatt, majd a lábakat emeljük fel nyújtva, hogy derékszöget zárjon be a hasunkkal. Így próbáljunk haspréseket végezni, miközben kezünkkel a lábujjunk felé nyúlunk.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.