Menü

A hurutos köhögést így kezeljük

Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. Szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés.

A köhögésre szükségünk van.

A köhögés természetes reflex: segítségével tudunk a légutakba kerülő, nem kívánt anyagoktól megszabadulni. Hurutos köhögés esetén ez az anyag a hörgők által termelt váladék, amelyben a gyulladást okozó baktériumok és vírusok, egyéb szennyeződések is megtalálhatóak. "Légúti betegség esetén azért is termelődik több váladék, hogy védelmet nyújtson a gyulladás miatt sérülékenyebb nyálkahártya számára. A hurutos köhögés tehát a gyógyulási folyamat része, ám érthető okokból szeretnénk, ha ez minél kevesebb kellemetlenséggel járna.”

A köptető szó hallatán jogosan merül fel bennünk, hogy miért is kellene szednünk, ha már így is a fokozott váladék felköhögése a problémánk. A válasz egyszerű: a köptető (más néven hurutoldó) nem a köhögési ingert fokozza, vagyis nem gyakoribb köhögésre ingerel, hanem a letapadt, esetenként sűrű váladékot hígítja, így segíti, hogy minél előbb és minél könnyebben megszabaduljunk tőle.

Hurutoldót és köhögéscsillapítót soha nem szabad egy időn belül bevenni, hiszen a felhígított váladék távozását gátoljuk ezzel. Hurutos köhögés esetén is szükség lehet azonban a köhögés csillapítására, hiszen éjszaka például szeretnénk nyugodtan aludni. Ilyenkor délután vegyük be az utolsó adag hurutoldót, majd lefekvés előtt fél-egy órával a köhögéscsillapítót.

A hurutoldó szedésénél nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás, erre minden esetben figyelmeztet a készítmények betegtájékoztatója is. Hatásukat csak így tudják megfelelően kifejteni, ezért igyunk sokat: teát, vizet, fogyasszunk leveseket, gyümölcslevet, ami ezek közül jól esik. A gyógyteák közül a hagymatea vagy kakukkfűtea ajánlható köhögési ingert csökkentő mézzel édesítve. Az inhalálás, a párás levegő belélegzése is nyákoldó hatású. Erre a célra használjunk inkább fiziológiás sóoldatot párologtató készüléket. A házilag készített gyógynövényes-illóolajos forrázat veszélye, hogy a forró gőz belélegzése irritálja a nyálkahártyát és forrázásos baleset is előfordulhat. Asztmásoknak, krupposoknak kifejezetten árt a meleg pára.

Milyen esetben kell orvoshoz fordulni?

Ha egyéb tünet - 2-3 napnál tovább tartó láz, rossz közérzet, levertség, izom- vagy ízületi fájdalom, torok- fülfájás - is jelentkezik, akkor javasolt szakembert felkeresni.

Mindenképp szükséges, ha a hurutos köhögés fokozódik, nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom is társul hozzá, vagy a köpet színe megváltozik (véres vagy sárgás-zöldes árnyalatú lesz).

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.