Az akut veseelégtelenség okai
- Dátum: 2023.01.29., 11:44
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, fájdalom, szervezet, ultrahang, vesebiopszia, veseelégtelenség, vesekő
Akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a veseműködés néhány óra vagy néhány nap leforgása alatt oly mértékben romlik, hogy a veseszövetek több mint 60 százaléka már nem képes ellátni feladatát.
A veseelégtelenség okai
Az akut veseelégtelenség leggyakoribb oka a vese vérellátásának zavara. Az okok alapján a veseelégtelenség következő formáit különböztethetjük meg:
Prerenalis veseelégtelenség (a vese csökkent vérellátása)
Leggyakoribb oka a vér- és folyadékvesztés nagyobb műtétek vagy baleset következtében, de bizonyos gyógyszerek (röntgenkontrasztanyagok, ACE-gátlók, antibiotikumok) bevétele, szedése is vezethet veseelégtelenség kialakulásához. Az akut veseelégtelenség hátterében ritkán állhat szívelégtelenség vagy vérmérgezés (szepszis) is.
Renális veseelégtelenség (a veseszövet károsodása)
Gyulladások, bakteriális vagy vírusos fertőzések, bizonyos gyógyszerek okozhatnak ilyen jellegű vesekárosodást. Egy ritka ok lehet továbbá a véralvadási zavar. Posztrenális veseelégtelenség (a képződött vizelet nem tud megfelelő módon távozni a vesékből, húgyutakból). Oka lehet a húgyutakban lévő vesekő, tumor, prosztatamegnagyobbodás vagy húgyúti szűkület.
Az akut veseelégtelenség tünetei
Kezdetben általában nem specifikus tünetek jelentkeznek, mint például fáradékonyság, koncentrálási zavarok, émelygés. A vizeletmennyiség nagyon csekély: kevesebb, mint 500 ml 24 óra alatt, ekkor oliguriáról beszélünk. Ha egyáltalán nem történik vizeletkiválasztás, akkor pedig anuriáról.
Az akut veseelégtelenség első jelei közé tartozik a víz felgyülemlése (ödémaképződés) a lábakban, illetve a tüdőben, utóbbi fokozódó légszomj kialakulásához vezet. A vér összetétele megváltozik, nő a káliumszint (hiperkalémia), ami életveszélyes szívritmuszavart okozhat. Az akut veseelégtelenség következtében agyi ödéma is kialakulhat, továbbá görcsroham és zavarodottság is jelentkezhet, és fennáll a veszélye annak, hogy a páciens kómába esik.
Az akut veseelégtelenség diagnosztikája
Alapvető lépés a vér- és vizeletvizsgálat elvégzése. Akut veseelégtelenség esetén a vér kreatinin- és húgysavszintje megemelkedett, szintén magas a vérben lévő sók, főként a kálium szintje. A biztos diagnózishoz a vérben lévő antitesteket is megvizsgálják. A vizelet mennyisége mellett annak sótartalma és tömege is fontos információ az orvos számára.
Ultrahanggal a vese mérete és a húgyutakban lévő esetleges rendellenességek (pl. vesekő) is megállapíthatók.
Néhány esetben a vese további képalkotókkal történő vizsgálatára is szükség lehet, illetve szöveti mintavételre (vesebiopszia), hogy a veseelégtelenség okát megállapítsák.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.