Az akut veseelégtelenség okai

Akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a veseműködés néhány óra vagy néhány nap leforgása alatt oly mértékben romlik, hogy a veseszövetek több mint 60 százaléka már nem képes ellátni feladatát.

A veseelégtelenség okai

Az akut veseelégtelenség leggyakoribb oka a vese vérellátásának zavara. Az okok alapján a veseelégtelenség következő formáit különböztethetjük meg:

Prerenalis veseelégtelenség (a vese csökkent vérellátása)

Leggyakoribb oka a vér- és folyadékvesztés nagyobb műtétek vagy baleset következtében, de bizonyos gyógyszerek (röntgenkontrasztanyagok, ACE-gátlók, antibiotikumok) bevétele, szedése is vezethet veseelégtelenség kialakulásához. Az akut veseelégtelenség hátterében ritkán állhat szívelégtelenség vagy vérmérgezés (szepszis) is.

Renális veseelégtelenség (a veseszövet károsodása)

Gyulladások, bakteriális vagy vírusos fertőzések, bizonyos gyógyszerek okozhatnak ilyen jellegű vesekárosodást. Egy ritka ok lehet továbbá a véralvadási zavar. Posztrenális veseelégtelenség (a képződött vizelet nem tud megfelelő módon távozni a vesékből, húgyutakból). Oka lehet a húgyutakban lévő vesekő, tumor, prosztatamegnagyobbodás vagy húgyúti szűkület.

Az akut veseelégtelenség tünetei

Kezdetben általában nem specifikus tünetek jelentkeznek, mint például fáradékonyság, koncentrálási zavarok, émelygés. A vizeletmennyiség nagyon csekély: kevesebb, mint 500 ml 24 óra alatt, ekkor oliguriáról beszélünk. Ha egyáltalán nem történik vizeletkiválasztás, akkor pedig anuriáról.

Az akut veseelégtelenség első jelei közé tartozik a víz felgyülemlése (ödémaképződés) a lábakban, illetve a tüdőben, utóbbi fokozódó légszomj kialakulásához vezet. A vér összetétele megváltozik, nő a káliumszint (hiperkalémia), ami életveszélyes szívritmuszavart okozhat. Az akut veseelégtelenség következtében agyi ödéma is kialakulhat, továbbá görcsroham és zavarodottság is jelentkezhet, és fennáll a veszélye annak, hogy a páciens kómába esik.

Az akut veseelégtelenség diagnosztikája

Alapvető lépés a vér- és vizeletvizsgálat elvégzése. Akut veseelégtelenség esetén a vér kreatinin- és húgysavszintje megemelkedett, szintén magas a vérben lévő sók, főként a kálium szintje. A biztos diagnózishoz a vérben lévő antitesteket is megvizsgálják. A vizelet mennyisége mellett annak sótartalma és tömege is fontos információ az orvos számára.

Ultrahanggal a vese mérete és a húgyutakban lévő esetleges rendellenességek (pl. vesekő) is megállapíthatók.

Néhány esetben a vese további képalkotókkal történő vizsgálatára is szükség lehet, illetve szöveti mintavételre (vesebiopszia), hogy a veseelégtelenség okát megállapítsák.