Az akut veseelégtelenség okai
- Dátum: 2023.01.29., 11:44
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, fájdalom, szervezet, ultrahang, vesebiopszia, veseelégtelenség, vesekő
Akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a veseműködés néhány óra vagy néhány nap leforgása alatt oly mértékben romlik, hogy a veseszövetek több mint 60 százaléka már nem képes ellátni feladatát.
A veseelégtelenség okai
Az akut veseelégtelenség leggyakoribb oka a vese vérellátásának zavara. Az okok alapján a veseelégtelenség következő formáit különböztethetjük meg:
Prerenalis veseelégtelenség (a vese csökkent vérellátása)
Leggyakoribb oka a vér- és folyadékvesztés nagyobb műtétek vagy baleset következtében, de bizonyos gyógyszerek (röntgenkontrasztanyagok, ACE-gátlók, antibiotikumok) bevétele, szedése is vezethet veseelégtelenség kialakulásához. Az akut veseelégtelenség hátterében ritkán állhat szívelégtelenség vagy vérmérgezés (szepszis) is.
Renális veseelégtelenség (a veseszövet károsodása)
Gyulladások, bakteriális vagy vírusos fertőzések, bizonyos gyógyszerek okozhatnak ilyen jellegű vesekárosodást. Egy ritka ok lehet továbbá a véralvadási zavar. Posztrenális veseelégtelenség (a képződött vizelet nem tud megfelelő módon távozni a vesékből, húgyutakból). Oka lehet a húgyutakban lévő vesekő, tumor, prosztatamegnagyobbodás vagy húgyúti szűkület.
Az akut veseelégtelenség tünetei
Kezdetben általában nem specifikus tünetek jelentkeznek, mint például fáradékonyság, koncentrálási zavarok, émelygés. A vizeletmennyiség nagyon csekély: kevesebb, mint 500 ml 24 óra alatt, ekkor oliguriáról beszélünk. Ha egyáltalán nem történik vizeletkiválasztás, akkor pedig anuriáról.
Az akut veseelégtelenség első jelei közé tartozik a víz felgyülemlése (ödémaképződés) a lábakban, illetve a tüdőben, utóbbi fokozódó légszomj kialakulásához vezet. A vér összetétele megváltozik, nő a káliumszint (hiperkalémia), ami életveszélyes szívritmuszavart okozhat. Az akut veseelégtelenség következtében agyi ödéma is kialakulhat, továbbá görcsroham és zavarodottság is jelentkezhet, és fennáll a veszélye annak, hogy a páciens kómába esik.
Az akut veseelégtelenség diagnosztikája
Alapvető lépés a vér- és vizeletvizsgálat elvégzése. Akut veseelégtelenség esetén a vér kreatinin- és húgysavszintje megemelkedett, szintén magas a vérben lévő sók, főként a kálium szintje. A biztos diagnózishoz a vérben lévő antitesteket is megvizsgálják. A vizelet mennyisége mellett annak sótartalma és tömege is fontos információ az orvos számára.
Ultrahanggal a vese mérete és a húgyutakban lévő esetleges rendellenességek (pl. vesekő) is megállapíthatók.
Néhány esetben a vese további képalkotókkal történő vizsgálatára is szükség lehet, illetve szöveti mintavételre (vesebiopszia), hogy a veseelégtelenség okát megállapítsák.
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.