Mit jelent a fair trade kereskedelem?

A kereskedelem fogalma az egész emberiség életét végigkíséri, és rengeteg formája van. Viszont általában az egyik fél mindig többet nyer, mint a másik. A modern világban ez a fajta hátrány leginkább a harmadik világ országaiban érezhető. A fair trade, avagy méltányos kereskedelem pedig pont ennek az ellensúlyozására jött létre. Tehát ez alapján a szerződő fél figyelembe veszi a másik körülményeit, értékeit és igazságos hozzáállást tanúsítanak egymással szemben.

Miről szól a méltányos kereskedelem?

A méltányos kereskedelem lényege, hogy a kereskedő és a résztvevő (az általános világpiaci ártól függetlenül) egyedi árban állapodik meg, amely figyelembe veszi a gazdasági, szociális és ökológiai körülményeket, és mindezek alapján fedezi a termelők anyagi és munka ráfordításait. Ezzel pedig leginkább a szegény körülmények között élő mezőgazdasággal foglalkozókat akarják segíteni. Régebben a fair trade egy egyszerű civil kezdeményezés volt néhány ember között világszerte. Azonban az évek alatt kezdett el igazán fejlődni, ennek következtében 1988-ban jelent meg az első fair trade-védjegyes kávé Európában, pontosabban Hollandiában. 1989-ben pedig létrehozták a ma is ismert világszervezetet, ami például a fair trade termékek felcímkézését, árusítását is végzi.

Kiket véd a fair trade egyezmény?

A méltányos kereskedelem leginkább az olyan mezőgazdaságban vagy kézműiparban dolgozó kistermelőket segíti, akik a fejlődő országokban elszigetelt falusi területein élnek. Ők nem termelnek elegendő mennyiséget ahhoz, hogy eladják a termékeiket, vagy lehetőségük sincs erre. Emiatt az áruk eladása többnyire közvetítőktől függ. A fair trade kezdeményezései közé tartozik az előre fizetés és a szerződéses kapcsolatok biztosítása. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdák egyesítsék erőforrásaikat, szövetkezeteket hozzanak létre, és megosszák szakmai tudásukat, vagy akár berendezéseket és olyan közösségi szolgáltatásokat is fejlesszenek, mint az orvosi rendelők és iskolák.

A stabil bevétel pedig jó esetben segíti a tervezést és a beruházást. Így a termelők is jobban tudják befolyásolni az áru feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos döntéseket. A méltányos kereskedelemmel pedig a profit egy részét a kapacitás-növelésre fordíthatják. Ilyen lehet például a különböző gazdasági csoportok kialakítása.
Fontos hangsúlyozni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek a javára válik. A fair trade nem csak a tisztes minimálárat garantálja a termesztőknek, hanem a nemi alapú bérkülönbségek és a gyermekmunka ellen is fellép a világon.

A fair trade 5 alapelve az egyenlőtlenségek csökkentéséért és a fenntartható fejlődésért:

Méltányos ár – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az észszerű nyereséget.

Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos, jogszerű és egészséges munkakörülmények között dolgoznak, maximum 48 órában egy héten, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket.

A helyi közösségek fejlesztése – a fair trade-felár jelentős részét a termelők közösségei olyan fejlesztésekre fordítják, mint az útépítés. Valamint ebből finanszírozzák az oktatási és egészségügyi intézmények létesítését, a képzési költségeket, mikrohiteleket és az egészségbiztosítást is.

A gyermekmunka tilalma – a gyermekmunka minden formája tilos.

Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények használatát csökkenteni kell, vagy teljesen kizárni a fair trade rendszerekben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.

A kezdeményezés egyszerű emberektől van

Érdekes, hogy a méltányos kereskedelem kezdeményezései a nem-kormányzati, civil szervezetektől erednek. Az ebből származó profit pedig nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek a javára válik. Az etikus kereskedelem fogalmát leginkább a fejlődő országokban fiókvállalatot működtető, a társadalmi felelősségvállalást képviselő és megvalósító multinacionális cégek használják. A fair trade pedig egyre inkább egybefonódik a fenntartható kereskedelemmel is. A méltányos kereskedelmi kezdeményezés egyben mozgalmat is jelent, mivel az általa meghatározott célok eléréséhez a kormányok, a vállalatok, a termelők, a munkások, a tudatos vásárlók, és az egész társadalom együttes, aktív részvétele és segítsége is szükséges.

Élelmiszereink beszerzése óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, és fokozza a természeti pusztulást is. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás pedig egyre inkább nagyobb méreteket ölt. Az EU polgáraiként és egy fejlett országban élő lakosként valamelyest a mi felelősségünk is szerepet vállalni a fenntarthatóbb világért.