Menü

Mi áll a függőségek mögött valójában?

A függőség, másnéven addikció tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy káros viselkedésforma a szokásunkká válik és akarunk ellenére újra és újra megismételjük. Bár legtöbbször a szerhasználattal kapcsolatban hangzik el a függőség kifejezés, leggyakrabban az alkohol és a cigaretta vonatkozásában, azonban függőség kialakulhat szinte bármilyen káros viselkedésformából. Apróság, de a körömrágás is lehet függőség tárgya például, de ide sorolhatnánk a kóros étkezési zavarokat, a gyógyszerfüggőséget és a társfüggőséget is. Mind káros viselkedésforma és bár nem tesznek nekünk jót, tudunk is róla, mégis valahogy újra és újra beleesünk a csapdájába. Bár az addikció definíciója kémiai, tehát testi és mentális, tehát lelki függőséget is feltételnek tekint, sokszor csak az egyik vagy a másik jelenik meg. A társfüggőség például főként lelki, míg a gyógyszerfüggőség testi és lelki addikció.

De mégis, ha ennyi féle formában fordul elő és vegyesen érint nőket és férfiakat – bár érdemes megjegyezni, hogy vannak tipikusan férfiakat és tipikusan nőket érintő függőségek – akkor mi állhat a jelenség mögött valójában?

A modern pszichológia nem feltétlen a kémiai megközelítést gondolja a legjobb lehetőségnek. Először is fontos, hogy a függőség nem egyik napról a másikra alakul ki. Idő kell hozzá, ráadásul jellemzően valami, a függőség tárgyánál is rosszabb dolog az, ami elől az adott „szerhez” menekülünk. Mert a függőség mindig valami elől való menekülés. Az egyedüllét, a magány, egy trauma, testi fájdalom, kilátástalanság, veszteség. Ha betegségként tekintünk rá, akkor egy gyógyíthatatlan, azonban kezelhető betegségről van szó, ha pedig viselkedésformaként, akkor egy zsákutca, amiből ki kell találnia a páciensnek. Azonban míg a betegség kezeléséhez gyógyszerek szükségesek, addig a zsákutcából való kinavigáláshoz egy jó pszichiátriai szakember.

A függőség legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy könnyen egy visszafordíthatatlan spirállá változhat, ami egy idő után akár komoly következményekhez is vezethet. Gyakran hallhatunk egy rendkívül romboló tévhitet, miszerint valaki addiktív személyiséggel rendelkezik. Persze ezt általában arra értik, ha valaki könnyen egy új tevékenység vagy szokás rabjává válik, de valójában a függőségért felelős gén nem létezik. Létezik az addikcióra hajlamosító genetikai tényező, azonban ennek a szerepe elhanyagolható a mellette szerepet játszó több környezeti tényezőhöz képest.

Ha szeretnénk megszabadulni egy káros szokásunktól, például a nikotinfüggőségtől és úgy érezzük, egyedül nem megy, ne féljünk felkeresni egy szakembert. Fontos az is, hogy egy rögzült szokásként tekintsünk rá és gyökerestül próbáljuk meg megoldani a problémát, ne pedig helyettesítsük egy másik szokással.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.