Mi az a dopamin öltözködés?
- Dátum: 2023.01.16., 03:06
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- agy, benyomás, boldogabb, boldogságérzet, divatház, dopamin, dopamine dressing, feltűnő, holmi, kapcsolat, kiegészítő, kollekció, közérzet, magabiztos, minta, ókori Egyiptom, öltözködés, önbizalom, szervezet, színes, színes ruhák, szivárványszín, szürke hétköznapok, tarka, vidám, világos, viselés, viselő
Ki gondolná, hogy van kapcsolat az öltözködésünk és a közérzetünk között? A színes ruhák vajon tényleg segítenek abban, hogy boldogabbak legyünk, hogy jobb legyen a hangulatunk? Ezekre a kérdésekre a „dopamine dressing”, azaz a dopamin öltözködés adhat választ, erről írunk mai cikkünkben.
Ha egy pillantást vetünk a legnagyobb divatházak kollekcióira, láthatjuk a sok színes, tarka, szinte a „mindent mindennel” önkifejezési stílust. Divat a színes, könnyed és bohókás öltözködés, a feltűnő kiegészítők, a vidám minták.

Sokak szerint az élénk színű ruházat és a boldogság szoros kapcsolatban áll egymással ennek pedig neve is van: „dopamine dressing” (azaz a „dopamin öltözködés”).
Mi az a dopamin?
A dopamin az agyban elsősorban a jutalmazásért és a boldogságérzetért felelős. Amikor nagy mennyiségű dopamin szabadul fel a szervezetünkben, jobb a hangulatunk, megnő a boldogságérzet, nő az önbizalom. A színek hatással vannak a közérzetünkre, erre már évezredekkel ezelőtt rájöttek, hiszen már az ókori egyiptomi kultúrában is felfigyeltek a színhasználat hatásaira.
Ma is ismert, hogy a hűvös árnyalatok segítenek a koncentráció fokozásában, a zöld megnyugtat, amíg a meleg színek, mint a piros, izgalmat és vágyat ébresztenek. A nyugati kultúrákban a fehér a tisztasághoz, a békéhez kötődik, amíg a közel-keleti és ázsiai országokban a halált és a gyászt szimbolizálja.
A dopamin öltözködésnek melyek a ruhadarabjai, színei?

A dopamin öltözék nem egyetlen szín vagy konkrét ruhadarab, hanem olyan öltözködési stílus, melytől viselőjének hangulata javul, magabiztosabbá válik, vidámabb lesz, ez pedig egyéni érzéseken, benyomásokon alapul. Egyes ruhadarabok képesek arra, hogy viselésük közben megváltoztassák a közérzetünket.
Van, aki egy fekete „outfit”- ben érzi magát magabiztosnak, más esetleg színesebb ruhákkal érzi ugyanezt.
Sokaknál évszak és időjárásfüggő, s mondjuk nyáron szívesebben viselik a világos, színes, tarka holmikat, mások pedig pont a téli szürke hétköznapokat szeretik feldobni árnyalatokkal, mintákkal, szivárványszínekkel.
Öltözzük magunkat boldogra – javasolják pszichológusok. Fedezzük fel, nekünk melyik színek, ruhadarabok és szabások szereznek nekünk örömet, és viseljük ezeket bátran.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.