Menü

Az ünnepek jelentősége az életünkben

Az ünnepi szokások és az ünnepi készülődés mára már jócskán megváltozott. A korábbi napi rutinunk mellett átalakulhatott a személyes kapcsolattartás is, ami sokszor az online térre tevődött át, új rutinok kialakítását hozva magával. Az ünnepek ma már keretek között vannak, az igazi értéket persze mi adjuk az ünnepeknek, de fontossá váltak a külsőségek is. Az írásban arra keresem a választ, hogy mi az ami igazán fontos számunkra az ünnepekben?

A személyesen legtöbbször családi körben történő ünnepléséket sokszor felváltja a valóság, legyen az karácsonykor egy hétvégére kitolt családi összejövetel, vagy éppen az amikor a születésnapi ebéd is hétvégére csúszik, hogy mindenkinek könnyebb legyen beosztani ezt a munka mellé. Viszont az ünnep ettől még ünnep marad a megváltozott körülmények ellenére is. Ezek az események pedig befolyásolnak bennünket, például igyekszünk a pozitívabb arcunkat mutatni egy-egy ilyen helyzetben, karácsonykor koszorút készítünk, mindig bizonyos ételeket eszünk, bizonyos zenéket hallgatunk, adott módon köszöntünk valakit. Ezek pedig mindig meghatározott szereppel rendelkeznek az életünkben legtöbbször hozzájárulnak az érzelmi állapotunkhoz és iránymutatást adnak nekünk. Valamint a külsőségek alkalmazkodnak az adott ünnephez is.

Intézményesült ünnepek

Az ünnepek az ember életében mindig valamilyen alkalmakhoz kötődő, meghatározott cselekvési, viselkedési formák. Ezek lényege, hogy rámutassanak valami fontosra, átélhetővé tegyenek egy különleges, érzelmi tartalommal teli eseményt. Ezek legtöbbször ismétlődő események (karácsony, születés- és névnap), vagy néha egyedi alkalmak (diplomaosztó, esküvő, vagy éppen temetés). Ezek tudat alatt mindig arra szolgálnak, hogy erősítsék bennünk a valahová tartozás élményét, és a kötődést a munkatársakkal, a családtagokkal, a barátokkal. Tulajdonképpen minden ilyen nap valamilyen érzelmileg (remélhetőleg) jelentős eseményt jelöl, még akkor is ha például semmi kedvünk valamihez, hiszen valahol ez is egy érzelem, csak nem pozitív. Ezek az események pedig folyamatosan változnak, nyilván az, hogy van-e kedvünk valamin részt venni függ a résztvevőktől és attól, hogy hány évesek vagyunk, kikkel ünneplünk, milyen kedvünk van, valamint ami a legfontosabb, hogy minden ünnep más.

Bizonyos helyzetekben ezek az összejövetelek, ünnepségek nagyon fontos szerepet játszanak abban is, hogy hogyan küzdünk meg a problémáinkkal. Sokszor pont az nehezíti meg például a kommunikációt, hogy rég láttunk valakit, és emiatt mindketten rosszul érezzük magunkat. Erre csak rárakodik ha például kihagyunk valamilyen eseményt, rendezvényt például egy hozzátartozónk ballagását, ezek az események valameddig pótolhatóak, de egy idő után nyilván problémát okoz ha valakinek az életében nem veszünk részt. Ezek arra szolgálnak, hogy együtt éljük át az ünnepeket, a kapcsolatot, a közösséghez tartozást, ami a saját identitásunkat is erősíti.

A hétköznapokból való kilépés

Az ünnepek igazi előnye különösen a karácsonyé, hogy kiléphetünk legalább egy kis időre a mindennapokból, a munkából. Nyilván ehhez kell az is, hogy előzetesen készüljünk, kiszámíthatóak legyenek ezek az események. Ha egyik pillanatról a másikra jön “szembe” egy ilyen helyzet, az újra stresszforrás lesz az életünkben.

Ehhez hozzájárulnak a külsőségek is, mint például, hogy – egy személyes példát hozzak – az elmúlt időszakban a családommal, a barátaimmal, de még egy tanárommal is nyilván mind a Mikulást vártuk, hogy hozza az ajándékokat. Azzal pedig (remélhetőleg) nem árulok el nagy meglepetést, hogy a Mikulás ha létezik is, nem abban a mesebeli formájában, mint amiről amiről beszélünk. Karácsony környékén pedig ilyen lehet a koszorú, a gyertyák, a fenyőfa, más eseményeken is ilyen az ünnepi asztali teríték és dísz, az előzetes bevásárlások és a finom kaják. Ezeket a külsőségeket pedig legtöbbször mi töltjük meg lelki tartalommal mind önmagunk, mind a szeretteink számára.

Elveszett ünnepek

Sokszor a modern világ problémája, hogy minden kézzelfoghatóvá, materiálissá válik. Legtöbben csak szeretnénk túl lenni a karácsonyi stresszen, és van olyan is aki a munkájában sem tart szünetet, adott esetben szándékosan mondván, hogy az is egyfajta biztonságot nyújt, vagy olyan munkát végez, amelyben erre nincs lehetőség. A karácsony mindezek ellenére a szeretet, a biztonság ünnepe, viszont manapság mégis csak a maga sajátos körülményeivel tud valódi élményt nyújtani. Azonban ma már az ajándékozás, és az, hogy előzetesen megbeszéljük az ajándékokat, az ünnepi ebéd, a sok édesség, a karácsonyfa sokszor hozzájárulnak ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, ez viszont ma már nem probléma, ha megtaláljuk a boldogságunkat.

A lényeg sokkal inkább az, hogy a karácsony rengeteg embernél egy nagyon speciális hangulatú ünnep, ami hiába változott mára, attól világszerte rengeteg embernek nagyon fontos és meghitt hangulatban telik, legalább 2-3 napig. Másrészt a karácsony és az újév közötti időszak sokszor egybefonódik, ami az egész ünnepi időszakot hosszabbá és sokszor szebbé teszi, különösen a gyerekek, diákok számára akik még nem dolgoznak napi szinten.

Összességében az ünnepek nagyon fontosak az életünkben és éves szinten számos alkalommal jelen vannak, bizonyos helyzetekben az erőfeszítéseink jó kifejezői is, mondjuk egy sikeres vizsga után. Kisebb sikerekért sokszor megjutalmazhatjuk önmagunkat is egy “önajándékkal” egyfajta gesztusként, (ez lehet egy finom pizza is, vagy bármiféle szép vagy kedves dolog) amit szívesen kapnánk ajándékba és most inkább “magunknak adjuk”.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Hagyományos húsvét a modern világban

Mindenkinek kellemes húsvétolást kívánunk, családdal és barátokkal eltöltött programokat, élményeke, finom falatokat és jó időt a szabadtéri élményekhez! A húsvéti ünnep a megújulás és a hagyomány ünnepe.