Menü

A hazug embert előbb utolérik…

Vajon miért hazudnak az emberek? Mi késztet valakit hazugságra? A tudósok szerint ennek is megvan az oka, ugyanis megállapították, hogy a legfőbb hazugságoknak több típusa van, és mindegyiknek más a célja. Biztosan mindenki füllentett már élete során, a hazugságoknak pedig számtalan oka lehet. A kutatókat régóta foglalkoztatják ezek az okok, melyből több különbözőt állapítottak meg.

Mi ez a néhány tényező?

A megkérdezett emberek hazugságainak közel felét tették ki az öncélú, védekező hazugságok, melyekkel egy esetleges esemény negatív kimenetelét akarták megelőzni, elkerülni. A hazugságokkal meg akarták óvni magukat a kellemetlen következményektől. A második leggyakoribbak a kegyes hazugságok voltak, melyek legfőbb célja, hogy pozitív irányba tereljék az adott beszélgetést. Előfordul, hogy valaki azért nem mond igazat, mert másokat akar megvédeni a kellemetlenségektől.

Az is gyakori, hogy valaki a hazugságot arra használja, hogy önmagát előnyösebb színben tüntesse fel, ezzel előnyhöz jutva. A cél a hazugsággal az, hogy megvalósítsák céljaikat, feljebb jussanak a ranglétrán, vagy manipuláljanak valakit.

Kiderült az is, hogy a szorongó emberek füllentenek legtöbbször, míg az erős önkontrollal rendelkezők a legkevesebbszer.

Ha valaki megérteni szeretné a hazugságokat állító embereket, érdemes pszichológiai oldalról megközelítenie a jelenséget.

Hazugság és hazugság között is óriási a különbség. Lehet önzetlenül hazudni, a másik megnyugtatására, s vannak az ártóbb szándékú hazugságok, melyek következménnyel járhatnak. A tanulmányok rávilágítottak arra is, hogy a nők gyakrabban hazudnak önzetlenül, a férfiak hazugságára pedig az önzés a jellemzőbb.

Gyerekek esetében a füllentés oka gyakran a büntetés elkerülése. Felnőtteknél a hatalomgyakorlás is szerepel az okok között.

Mások megvédése is előidézheti az igazság elferdítését. Ha két barát meg akarja védeni egymást és így egymásra való tekintettel elhallgatják az igazságot, akkor az ok a másik személy megóvása.

A privátszféra.

Előfordul, hogy valaki nem szeretne magánéleti kérdésekre válaszolni és bizonyos témákba belemenni, ezért a privátszféra megóvása a célja a valótlan állításnak, ezzel épít ugyanis az illető maga köré védőfalat.

A szégyen elkerülése is szerepet játszik a lódításban. Ha kellemetlennek érzi valaki az igazságot, akkor hazudni kényszerül.

Sokszor azt gondolom nem arra kell törekedni, hogy felfedjük és leleplezzük a hazugságot, hanem hogy megértsük annak valódi okát.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.