A hazug embert előbb utolérik…
- Dátum: 2022.11.17., 06:59
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- büntetés elkerülése, cél, elferdíti az igazságot, előny, erős önkontroll, füllent, hatalomgyakorlás, hazug, hazugság, lódít, megvéd, negatív esemény, ok, privátszféra, szorongás, tényező, tudós, védőfal.
Vajon miért hazudnak az emberek? Mi késztet valakit hazugságra? A tudósok szerint ennek is megvan az oka, ugyanis megállapították, hogy a legfőbb hazugságoknak több típusa van, és mindegyiknek más a célja. Biztosan mindenki füllentett már élete során, a hazugságoknak pedig számtalan oka lehet. A kutatókat régóta foglalkoztatják ezek az okok, melyből több különbözőt állapítottak meg.

Mi ez a néhány tényező?
A megkérdezett emberek hazugságainak közel felét tették ki az öncélú, védekező hazugságok, melyekkel egy esetleges esemény negatív kimenetelét akarták megelőzni, elkerülni. A hazugságokkal meg akarták óvni magukat a kellemetlen következményektől. A második leggyakoribbak a kegyes hazugságok voltak, melyek legfőbb célja, hogy pozitív irányba tereljék az adott beszélgetést. Előfordul, hogy valaki azért nem mond igazat, mert másokat akar megvédeni a kellemetlenségektől.
Az is gyakori, hogy valaki a hazugságot arra használja, hogy önmagát előnyösebb színben tüntesse fel, ezzel előnyhöz jutva. A cél a hazugsággal az, hogy megvalósítsák céljaikat, feljebb jussanak a ranglétrán, vagy manipuláljanak valakit.
Kiderült az is, hogy a szorongó emberek füllentenek legtöbbször, míg az erős önkontrollal rendelkezők a legkevesebbszer.
Ha valaki megérteni szeretné a hazugságokat állító embereket, érdemes pszichológiai oldalról megközelítenie a jelenséget.

Hazugság és hazugság között is óriási a különbség. Lehet önzetlenül hazudni, a másik megnyugtatására, s vannak az ártóbb szándékú hazugságok, melyek következménnyel járhatnak. A tanulmányok rávilágítottak arra is, hogy a nők gyakrabban hazudnak önzetlenül, a férfiak hazugságára pedig az önzés a jellemzőbb.
Gyerekek esetében a füllentés oka gyakran a büntetés elkerülése. Felnőtteknél a hatalomgyakorlás is szerepel az okok között.
Mások megvédése is előidézheti az igazság elferdítését. Ha két barát meg akarja védeni egymást és így egymásra való tekintettel elhallgatják az igazságot, akkor az ok a másik személy megóvása.
A privátszféra.
Előfordul, hogy valaki nem szeretne magánéleti kérdésekre válaszolni és bizonyos témákba belemenni, ezért a privátszféra megóvása a célja a valótlan állításnak, ezzel épít ugyanis az illető maga köré védőfalat.

A szégyen elkerülése is szerepet játszik a lódításban. Ha kellemetlennek érzi valaki az igazságot, akkor hazudni kényszerül.
Sokszor azt gondolom nem arra kell törekedni, hogy felfedjük és leleplezzük a hazugságot, hanem hogy megértsük annak valódi okát.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.