Menü

A hagymatitok

Az emberek többsége nem szeret hagymát fogyasztani kellemetlen szaga miatt, legfeljebb ételbe főzve, pedig egy nagyon értékes gyógynövény is egészségünk megőrzése terén.

Rengeteg fajtáját ismerjük, a magyaros konyha alapja, de inkább főzve, dinsztelve, üvegesre párolva használjuk, pedig nyersen is fogyaszthatjuk. Legelterjedtebb a vöröshagyma, lilahagyma, póréhagyma, mind-mind tele vitaminnal és immunerősítő összetevőkkel. Pucolásánál erős kémiai hatással védekezik az ellen, hogy orvul megegyük, ezért enzimek szabadulnak fel belőle, amik a benne lévő kénnel kölcsönhatásba lépnek és az ebből keletkező anyag okozza a pucolás közbeni sírdogálást. Ezt megelőzhetjük azzal, hogy felvágás előtt nagyjából fél órával hidegre tesszük, vagyis bedugjuk a hűtőbe, így nehezíthetjük az enzimek felszabadulását és van egy kis esélyünk arra, hogy nem fog patakokban folyni a könnyünk.

Miért is jó nekünk nyersen enni?

Nagyjából minden növénynél az a helyzet, hogy ha hőnek tesszük ki, vagyis főzzük, sütjük, akkor elvesznek belőle a számunkra értékes vitaminok és tápanyagok, így van ez a hagymafélékkel is. A vöröshagymában például B- és C-vitamin, pektin és nagyon fontos, hogy alliszulfid van, ami erős baktériumölő. Megfázásnál hagymateaként is kiváló, segít a köhögés enyhítésében.

Vizelethajtóként és étvágygerjesztőként is hatásos. A lilahagyma a zsíros kenyerek koronája, segítségünkre lehet a vércukorszint és a magas vérnyomás csökkentésében, szabályozza a koleszterinszintet és igen jól használható orrvérzés esetén, ehhez elég csupán szagolgatni. A póréhagyma a szendvicsek, szószos húsok egyik legfinomabb alkotója. Nagyon sok A-, B-, C-, és E-vitamint raktároz magában, élelmi rost és allicin tartalma miatt pedig elősegíti a belek mozgását, így kiváló a székrekedés okozta bántalmak enyhítésében. Remek vas, kalcium, cink, mangán, és szelén forrás is.

Nem csak nyáron ehetjük ám, mert, hogy kamrában, hűvös, száraz helyen eléggé sokáig eláll. Arra fordítsunk figyelmet, hogy ne tároljuk közvetlenül burgonya mellett, mert annak nedvesség- és etiléngáz tartalma beindítja a gyorsabb romlási folyamatokat. Fagyasztani is lehet, érdemes előtte apró kockákra vágni és zacskóban mélyhűtőbe helyezni. A póréhagymát ki is száríthatjuk, így apróra darálva fűszerként is megállja helyét, de mivel ez egy télen és nyáron is termeszthető növény, így bármikor frissen kapható, viszont a télen termesztett fajtának vastagabb húsa van.

Vásárlásnál figyeljünk oda, hogy sose legyen puha egyik fajta hagyma sem, hiszen az belül már bizony rohadásnak indult, a zöldhagymánál pedig a legfrissebbek levele akár kékes is lehet, ez egy jó tipp a friss zöldség kiválasztásához. A kellemetlen leheletet pedig friss petrezselyem rágcsálásával enyhíthetjük.

A hagymafélék nyersen való fogyasztása sokféle szempontból kedvező lehet egészségünkre nézve, bátran együk télen-nyáron, akár salátába vágva, vagy egy jó szendvics mellé.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.