Menü

Jelek amik ételfüggőségre utalnak

A tudományos világban továbbra is vitatott az ételfüggőség, mint önálló betegség létezése, miközben világszerte aggodalomra ad okot az elhízás növekvő aránya, ami egyesek szerint kapcsolatban lehet az evési kényszer egyre gyakoribb előfordulásával.

A tanulmányok nagy része arról számol be, hogy bizonyos embereknél nagyobb esélyét látják annak, hogy az ételek fogyasztása kontrollálatlan mértékeket ölthet. Rájuk jellemzőek lehetnek azok a tünetek, kísérőjelenségek, amik nagyban hasonlítanak ahhoz a viselkedéshez, amik az élet más területein jelentkező függőséget jellemzik.

Az ételfüggőség, mint betegség létezését alátámasztó tényezők

kényszeres túlevés annak ellenére is, hogy nem érez éhséget az illető

magas zsír- és cukortartalmú ételek iránti vágy

van, akinek nehezére esik abbahagyni az evést

rendszeresen előfordulnak falási rohamok/normálistól eltérő étkezési szokások jelentkeznek

Az ízletes ételek ugyanazokat a részeket stimulálják az agyban, mint a kábítószerek fogyasztásakor a tiltott anyagok.

Azaz az ételek és a drogok olyan anyagok, hormonok felszabadulását eredményezi a szervezetben, mint például a dopamin, vagy endogén ópioidok (ilyen az endorfin). Ezek a jutalmazó rendszerünk részét képezik az agyunkban, így felelősek a vágy, az akaraterő, a motiváció kialakulásáért.

Másfelől az ételek gondolata, és nem pedig fogyasztása okozhat sok esetben ételfüggőséget, ami más hasonló betegségekre vonatkozóan is lényeges jellemző tünet lehet. Elméletben ez a viselkedés magyarázható az ösztönző érzékenyítés fogalmával, vagyis azzal, hogy az ember akarhat valamit, amit egyébként nem szeret, de annak alkalmazásával (jelen esetben megevésével) stimulálja az agyában lévő örömközpontokat. Például cukros ital fogyasztásakor magát az italt nem annyira szereti valaki, de a cukortartalma miatt megissza, hiszen így a cukortól felszabaduló dopamin miatt jó fogja magát érezni.

A fogyókúrás módszerek általában nem bizonyulnak sikeresnek, abbahagyásuk után a leadott kilók visszajöhetnek. Emellett sok diéta tilt is meghatározott ételeket, ami nem mindenképpen jár az ezek utáni vágyakozással vagy túlfogyasztással, de potenciális veszélye lehet annak, hogy ilyen magatartást vált ki valakinél.

Az elhízás egy összetett dolog, számos lehetséges kiváltó oka lehet. Ezeket a mögöttes problémákat nem lehet olyan diétákkal megoldani, melyek hirtelen fogyásokat eredményeznek, hiszen ezek nagy részénél a diéta abbahagyása utáni 5 éven belül a plusz kilók visszatérhetnek.

Eredményesebb megoldás lehet változtatni az életmódon, egészséges, változatos étrendet követni, mellette pedig odafigyelni, van-e valamilyen más, akár lelki, akár testi probléma a háttérben, amit a megfelelő szakember segítségével fel lehet deríteni.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?