Menü

A pletyka jó vagy rossz?

Egyáltalán nem szép dolog mások életének titkait kiteregetni, de a pletykának van pozitív oldala is, viszont ahhoz, hogy ne tegyünk rosszat, érdemes betartani a szabályokat, figyeljünk oda, hogyan kezeljük a fülünkbe jutott mondatokat.

A közösségi élet egyik legnagyobb teremtő ereje a beszélgetés, a közös hang megtalálása, a közös témákról való csevegés. Ebbe tartozik a pletyka is, akármennyire is negatív szóként tekintünk rá, erősen fejleszti az emberek közötti kommunikációt és segít véleményt formálni egy másik emberről. Itt nem feltétlenül a pletyka tárgyaként említett személyre kell gondolni, hanem arra is, aki továbbadja a hallott információt. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan adjuk tovább a hallottakat. A munkahelyek közkedvelt stressz levezető tevékenysége a klikkesedés, ezzel pedig a pletykálkodás, nem csak a feszültség kiadása a fontos, hanem a szolidaritás élményének átadása.

Már kimutatták szociológus kutatók, hogy a szolidabb, kedvesebb, visszafogottabb szóbeszéd átadása mindenképp egy pozitív képet mutat rólunk és minden társadalomnak, vagy embernek szüksége van magára a pletykálkodásra, mivel ezzel kielégítjük információéhségünket. Egy másik érdekes kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a pusmogás tanító jelleggel bír, mert amikor valamilyen információt megtudunk, akkor arról véleményt alkotunk. A vélemény kialakítása pedig mindig egy tanulási folyamat része, hiszen, ha gondolkodunk az elhangzott témán, akkor következtetéseink által megtudjuk, hogy mi magunk, hogyan is reagáltunk volna az adott szituációra. A régebbi időkben nagyon fontos szerepe volt az információ áramlásban a pletykának, hiszen akkor még nem volt internet, ami által nagyjából bármilyen tudás az ölünkbe hullott, így ha nem ért valahova oda egy infó gyorsan, annak végzetes következményei is lehettek.

Gondoljunk csak a csatákra, mire eljutott a híre a következő lakott helyre, már nem biztos, hogy fel tudtak készülni. Ennek manapság semmi jelentősége nincs, mivel a hírek másodpercek alatt eljutnak a világ egyik feléről a másikra. Van egy nagyon fontos szerepe még a híresztelésnek, mégpedig a manipuláció. Közösségek, barátságok, egyszóval emberi kapcsolatok tudnak porrá hullani csak azért, mert valakiről egy ellenkező véleményt alkotunk, mint ami egyezik a mi elképzeléseinkkel. A manipuláció célja, hogy befolyást érjen el a gondolatainkban, ezzel pedig irányítást szerezzen elménk felett, szóval jól gondoljuk meg, mit hiszünk el és mit nem.

Mindig szelektáljunk, keressük az arany középutat és gondoljunk arra, hogy az éremnek mindig két oldala van, vagyis az igazság egy vékony mezsgye a pletyka és az igazság között. Szeretném kiemelni azt, hogy amikor a pletykára gondolunk, mindig a nőkre asszociálunk, pedig az erősebbik nem képviselői sokkal jobban szeretnek sutyorogni, de ők inkább tapasztalatszerzés céljából teszik, ám a nők ebben őszintébbek, mert azért lássuk be, mi általában felvállaljuk, hogy örömünket leljük egy kis informális traccsolásban. Nincs is ezzel semmi baj, evolúciónk során beépített elemmé alakult életünkben.

Kijelenthetjük, hogy a pletyka egy hasznos dolog is lehet, ha tudjuk, hogy hol a határ, és ezt be is tartjuk. A rosszindulatú híresztelés rossz fényt vet magunkra és környezetünkre is, így használjuk inkább a helyes út megtalálására és pozitív visszacsatolásként mások számára.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

Kemping a kertben

Szeretnéd átélni egy kemping hangulatát, de nincs rá lehetőséged, hogy elutazz otthonról? Rendezz be a kertedben egy sátrat, és éld át otthonról a szabadban töltött éjszaka autentikus hangulatát, az otthon közelségének előnyeivel fűszerezve!

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!