Menü

Visszatérő őszi probléma a D-vitamin hiány

Bár úgy tűnik, viszonylag sokáig élvezhetjük a kellemes napsütést, lassan beköszönt az igazi ősz. Amíg tehetjük, próbáljunk minél több időt a szabadban tölteni, élvezni a napsütést és a friss levegőt, ugyanis ahogy közeledik a tél, úgy kell egyre nagyobb hangsúlyt fektetnünk a megfelelő D-vitamin bevitelre. Persze igaz ez a többi vitaminra is, azonban mivel a D-vitamin szükségletünk csak elenyésző részét tudjuk fedezni az élelmiszerekkel, ezért fontos, hogy külön figyelmet fordítsunk erre akkor is, amikor nem süt annyit a nap és nem tartózkodunk sokat a szabadban. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a D-vitamint bár képes raktározni a szervezetünk – a zsírraktárakon keresztül -, ezek 2-3 hónap alatt teljesen ki tudnak ürülni.

A D-vitamin több formában is létezik, ilyen például a D2- és a D3-vitamin. Testünk számára ez a két forma szinte azonos, hiszen ugyanarra fordítódik, ám a D3-vitamin könnyebben hasznosítható forma. Ezt úgy is nevezik, hogy kolekalciferol. Ez fordul elő a természetben leggyakrabban és alakul napfény hatására az elővitaminjából, ami nem más, mint a 7-dehidro-koleszterin.

A másik formája, a D2-vitamin az ergokalciferol. Míg az előző állati eredetű, addig ez növényi, azonban hasonlóan a D3-vitaminhoz, ez is napfény, pontosabban UV-B sugarak hatására keletkezik elővitaminjából.

Mint említettük, a szervezetünk D-vitamin szükségletét nem tudjuk kizárólag élelmiszerekből fedezni, azonban a hűvösebb hónapokban nem árt odafigyelni, hogy a lehető legtöbb mennyiséget vigyünk be. A legjobb D-vitamin forrás a halmáj olajok, de sok található a zsíros halakban, tojássárgájában, valamint a tejtermékekben. Ilyen élelmiszerek fogyasztása önmagában nem elegendő, de még többet segíthetünk testünknek azzal, ha naponta legalább fél órát szabad levegőn tartózkodunk, lehetőleg napsütésben.

Sajnos, ha hosszú a tél, a hideg hónapok végére még így is kiürülhet szervezetünkből a D-vitamin, ám ma már rengeteg táplálékkiegészítő és vitaminkészítmény áll rendelkezésre. Fontos, hogy egyénre szabott a D-vitamin szükséglet, így figyelembe kell vennünk az életkor, a rendszeresen szedett gyógyszereket, az életmódot és az egészségügyi állapotot is.

Ahogy a D-vitamin különböző formáinak nevei is sejtetik, a D-vitamin fontos szerepet játszik a kalcium-anyagcserében. Tulajdonképpen a vér kalciumszintjét ellenőrzi a szervezet és ha alacsonynak találja, aktiválja a D-vitamin előanyagát, ami egy hormonnal együtt kalciumot szabadít fel. Ezt a kalciumot általában a legnagyobb kalciumraktárból, a csontokból nyeri.

A napi D-vitamin szükséglete egy átlagos felnőtt embernek nagyjából 1500-2000 NE körül mozog, azonban egy serdülőnek ennél kevesebbre, nagyjából 1000 NE mennyiségre van szüksége, egy gyermeknek pedig mindössze 500-1000 NE a napi beviteli érték, aktivitástól és egészségügyi állapottól függően.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.