Menü

Neurofibromatózis tünetei és kezelése

A neurofibromatózis I. típusa (szerzői neve Recklinghausen-szindróma) egy olyan kórkép, amelynél testszerte neurofibrómák - környéki idegrendszerből kiinduló daganatok - jelennek meg. A betegséget tulajdonképpen az idegrostokat körülvevő kötőszöveti sejtek túlburjánzása okozza.

A neurofibromatózis előfordulása

A neurofibromatózis I. típusa a leggyakoribb öröklődő daganatszindróma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 3000-4000 emberből egy lesz érintett, tehát hazánkban is él 3-4 ezer beteg. A II. típus sokkal ritkább, 25 ezer emberből egyet érint.

A neurofibromatózis okai

A betegség autoszomális domináns módon öröklődik, tehát minden érintett 50 százalékos eséllyel adja tovább gyerekeinek. A férfiak és a nők közti előfordulási arány közt nincs különbség.

A neurofibromatózis I. típusára a testszerte jelentkező, elsősorban a bőrön kialakuló, puha tapintatú, tejeskávé színű, gömbszerű bőreltérések jellemzőek. Ezek a neurofibrómák általában kicsik, de lehetnek nagyobbak is. Mellettük előfordulhatnak egyszerű, tejeskávé színű, nagyobb, ovális vagy szabálytalan alakú elváltozások is (ezeket nevezik tejeskávé, franciául café au lait foltnak).

A tüneteket az érintettek is látják, a betegséget pedig sokszor bőrgyógyászok ismerik fel a testszerte elhelyezkedő jellegzetes bőreltérések miatt. Emellett a szemen is van jellegzetes eltérés: ez az úgynevezett Lisch-csomó, ami egy a szivárványhártyát érintő jóindulatú tumor (hamartoma). A bőreltérések általában már gyerekkorban megjelennek, de a diagnózist általában csak fiatal felnőtt korban állítják fel. A betegség II. típusánál hallásromlás, egyensúlyzavar, látászavar jelentkezik.

Az NF1 gén egyike a legnagyobb ismert emberi géneknek, emiatt rutinszerű genetikai vizsgálata nem mindenhol érhető el. Ez nagyon nehéz művelet, hazánkban Pécsett, a Genetikai Intézetben például tudják már vizsgálni. A módszer hiánya miatt korábban a betegség diagnózisát csak a klinikai kép alapján tudták felállítani, és a legtöbb esetben ma is ezt teszik. Ez elégséges a diagnózis felállításához, lévén a kórkép nagyon egyértelmű, nehéz mással összekeverni.

A betegség felismerése nagyon fontos lenne, lévén az orvosok ma is sok olyan betegek látnak, akik az összes jellegzetes tünetet hordozzák, már daganatuk is kialakult, mégsem gyanakodott senki náluk erre a betegségre. Pedig a kórképet évekkel korábban fel lehet ismerni.

A neurofibromatózis gyógyulási esélyei

A betegség nem gyógyítható, de a túlélési esélyek mindig attól függnek, hogy milyen daganat jelenik meg. Általános válasz nem létezik, hiszen akinél akut myeloid leukémia kialakul (ez az esetek kevesebb mint 5 százalékában van így) annak sokkal rosszabb a prognózisa, míg másoké lehet nagyon jó is.

Flossing terápia, a gumiszalag ereje

A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.

Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra

Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?

Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek

A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?

Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.