Menü

A birsalma jótékony hatásai és felhasználása

A birsalma hazánkban az őszi időszak jellegzetes növénye. Ráadásul három néven is ismert: birs, birsalma és birskörte. Fanyar ízvilágával, emellé pedig “fogtörő” keménységével a legtöbb ember szemében nem kedvelteti meg magát. Holott a gyümölcsnek rengeteg pozitív hatása is van a szervezetünkre, és birsalmasajtot vagy lekvárt is készíthetünk belőle, valamint sültek mellé is fogyasztható.

Birsalma, a fanyar ízű egészségmegőrző növény

A birsalmának számos egészségmegőrző hatású tulajdonsága is van. Ennek megfelelően jóval több B-vitamin van benne, mint a sima almában. Valamint a birsalma tele van pektinnel. A pektin tulajdonképpen vízben oldódó rost, amely hő hatására és vízzel keveredve kocsonyás, sűrű anyagot alkot. A pektinnek köszönhető az is, hogy a gyümölcsből a sokak által ismert birsalmasajtot lehet készíteni, akár hozzáadott pektin vagy sűrítőanyag nélkül. Persze emellé érdemes néhány kilogramm cukrot is belefőzni az adott lekvárba, vagy sajtba, – az hogy mi lesz végül belőle, leginkább csak a főzés hosszától függ – hogy ehető íze is legyen.

Magas vastartalma miatt szintén érdemes fogyasztani birsalmát. A szervezetünk a vas hiányát elég gyorsan jelzi, a leggyakoribb jelek az állandó fáradtság, töredezett haj, kirepedt körmök. Ezeken a problémákon kismértékben a birsalma, valamint más gyümölcsök fogyasztása is segíthet. A szervezetünk ilyen jellegű jelzéseire mindig érdemes odafigyelnünk. Emellett a gyümölcs teltségérzetet okoz, ezáltal fogyókúrában is segítségünkre lehet, alacsony energia és cukortartalma miatt pedig még inkább egészséges. Valamint magas kálium és magnézium tartalma miatt vérnyomás- és szívműködés problémákra is megoldást jelenthet.

Mi a baj a birsalmával?

A birsalma feldolgozását legtöbbször csak az idősek, nagymamák végzik, legalábbis a sztereotípiák szerint. Természetesen bárki feldolgozhatja a gyümölcsöt akinek van elég kitartása hozzá. Azonban a birsalmát “furcsa szőrök” borítják, amelyet még könnyedén le lehet mosni. Emellé vastag héja és iszonytató keménysége miatt a legtöbb embernek csak kín vele vergődni. Ezt ráadásul még kevésbé segíti, hogy a legtöbb birsalma hajlamos a rothadásra és sok helyen pont amiatt, hogy nem szeretik a gyümölcsöt, kevésbé permetezik, védik a kártevők ellen. Ha pedig folyamatosan ki kell vagdosni a rohadt, kukacos részeket, az még inkább megnehezíti a gyümölcs feldolgozását Az biztos, hogy a feldolgozásához rengeteg türelem, éles kés és erős kéz is kell.

Emellé fanyar íze van, finomnak egyáltalán nem lehet mondani. Ráadásul kemény húsú gyümölcs, emiatt a legtöbb fajtának nincs sok leve, így kipréselni vagy leturmixolni sem igazán éri meg.

A birsalmát rengeteg féle módon fel lehet használni:

Birsalma levesnek vagy kompótnak darabokra vágva, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítve ízlés szerint.
Birsalmalevet is lehet készíteni belőle nyersen kipréselve, vagy főzés után kinyerve, leszűrve.
Sülve is meg lehet enni akár magában, vagy mézzel, cukorral. Emellett pedig sültek mellé is ki lehet próbálni, ha valaki szereti ezt az ízvilágot.
Lekvárként pedig egy alapos mosás és felkockázás után kitartó módon – a szilvalekvárhoz hasonlóan – órákig kell főzni állandó kevergetés mellett. A “népi hagyomány” szerint pedig akkor lesz megfelelő a lekvár állaga, mikor kavarás közben látszik az adott kotla, lábas, üst alja.

Birsalmasajt recept

A régi korok emlékét idéző birsalmasajt a gyümölcs egyik legnépszerűbb felhasználási módja. Az biztos, hogy egészséges és olcsó édesség, amely ráadásul nagy múltra tekint vissza, mert már évszázadokkal korábban is készítették. Elkészítése sokkal inkább időigényes, mint bonyolult. Az alábbiakban egy rövid receptet olvashatunk el a birsalmasajt elkészítésével kapcsolatban:

A birsalmát alapos mosás, pucolás, kockázás és a magház kivétele után puhára főzzük. Botmixerrel is tökéletesen meg lehet csinálni, de a puhára főzött birsdarabokat paradicsompasszírozón érdemes átnyomni.
Az így kapott masszát tegyük fazékba és öntsük hozzá a citromlevet, hogy ne színeződjön el, majd adjunk hozzá cukrot is ízlés szerint (érdemes sokat adni, még akkor is ha nem feltétlenül az az egészséges). Folyamatos kevergetés mellett főzzük, ameddig be nem sűrűsödik. Mikor besűrűsödött hűtsük szobahőmérsékletűre. Ezután száraz, hűvös helyen tároljuk 2-3 napig, majd naponta érdemes lehet megfordítani, mert nagyon könnyen megpenészedik. Ezt a száradási folyamatot pedig 1-2 hétig érdemes lehet fenntartani. Utána pedig teljes egészében fogyasztható a birsalmasajt, valamint már a száradási folyamat alatt is lehet enni belőle.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.