Ne rombold az önbizalmad
- Dátum: 2022.10.05., 22:33
- Erdős Dorka
- képek: pexels.com
- célkitűzés, egyedi, énkép, hit, képességek, kudarc, magabiztosság, negatív énkép, önbizalom, összehasonlítás, példakép, szuverén
Manapság egyre kevesebben mondhatják el magunkról, hogy kellő önbizalommal rendelkeznek, legyen az munka, magánélet, sport. Pedig, ha nincs elég önbizalmunk, akkor nem lehetünk elég hatékonyak, felhőtlenül boldogok. Íme, néhány tipp, amit kerülj el, hogy magabiztosabb lehess.
A magabiztosság, vagy önbizalom az a fogalom, ami megmutatja, hogy az egyén saját megítélésével, képességeivel mennyire van tisztában. Közvetlenül kapcsolódik azokhoz a tevékenységekhez, amikben részt veszünk, és ahhoz is, hogy mit akarunk hallani magunkról kvázi visszacsatolásként. Ide tartozik a spirituális beállítottság, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a humorérzék is. Nem csak építhetjük az önbizalmukat, de rongálhatjuk is.

Először is tudatában kell lennünk annak, hogy mindannyian szuverén, egyedi felépítésű emberek vagyunk. Mind a testünk, mind a lelkünk egyedi, senki más nem járta meg az utunkat a mi cipőnkben. Ebből következik az, hogy nem szabad magunkat másokhoz hasonlítgatni. Majdnem mindenkinek van egy ideálja, vagy ha úgy tetszik, példaképe, akire felnéz és próbálja tulajdonságait átvenni, de ez sokszor egy hibás, nem valós elvárást állít fel az egyéniségünkkel szemben. Ugyanide tartozik az elérhetetlen álomképek illúziója is. Olyan irreális célok elé állítjuk magunkat, amik elrugaszkodnak a valóságtól. Konkrét célokat kell megfogalmazni, mint például a le akarok fél év alatt fogyni 10 kilót, nem pedig azt mondani, hogy fogyni kéne. Amikor egy konkrétan, pontosan megfogalmazott pont felé kell haladni, a kisebb kudarcokat is könnyebben legyőzzük.
Sokan beleragadnak a múltbéli események emlékeibe, nem, vagy csak nehezen tudnak abból kilépni. Ezáltal egy negatív kép alakul ki bennünk, vagy rólunk, vagyis kudarcélmény kerít hatalmába. A kudarc az a kis rossz manó, aki bennünk motoszkál, amikor probléma kerül elénk és azt mondogatja, hogy nem leszünk képesek átlépni ezen akadályokon, hiszen már előzőleg sem sikerült. Ez egy nagyon hibás gondolat, mert elkezdünk nem hinni magunkban és megnehezítjük saját dolgunkat.

Ennek a legtöbbször az a folytatása, amikor már nem csak félünk a korábbi kudarc miatt, hanem elkezdjük magunkat rossznak, életképtelennek, tehetetlennek képzelni, szapuljuk magunkat. A negatív énkép kialakítása már komolyabb pszichés problémákhoz vezethet, melynek vége egy mélyebb depresszióba is fulladhat. A múltban megtörtént eseményeken már nem tudunk változtatni, nem tudjuk „visszacsinálni” és ezt kell fogadni. Anyukám szokta mindig mondani, hogy „amin nem tudsz változtatni, azt el kell engedni”, és így, a harmincas éveim közepén nekem napi mantrává alakult. Ez egy elég jó stratégia, a múltból tanulni kell, a jövőt pedig újult erővel, magabiztosan építeni.
Nem utolsó sorban pedig említsük meg azt, hogy hinnünk kell magunkban és nem kell feltétlenül azt gondolnunk, hogy valamire nem vagyunk képesek. Ehhez az kell, hogy tudatában legyünk képességeink fokával és ne alakítsunk ki magunkban egy torz, valótlan énképet.
Az önbizalom segít át életünk minden pillanatán, legyen az nehéz, vagy boldog, de ha egy kicsit figyelünk befelé, magunkba, mélyen, és elengedjük a rosszat, koncentrálunk a jóra, akkor sokkal magabiztosabban állhatunk a mindennapjaink élére.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.