Ne rombold az önbizalmad
- Dátum: 2022.10.05., 22:33
- Erdős Dorka
- képek: pexels.com
- célkitűzés, egyedi, énkép, hit, képességek, kudarc, magabiztosság, negatív énkép, önbizalom, összehasonlítás, példakép, szuverén
Manapság egyre kevesebben mondhatják el magunkról, hogy kellő önbizalommal rendelkeznek, legyen az munka, magánélet, sport. Pedig, ha nincs elég önbizalmunk, akkor nem lehetünk elég hatékonyak, felhőtlenül boldogok. Íme, néhány tipp, amit kerülj el, hogy magabiztosabb lehess.
A magabiztosság, vagy önbizalom az a fogalom, ami megmutatja, hogy az egyén saját megítélésével, képességeivel mennyire van tisztában. Közvetlenül kapcsolódik azokhoz a tevékenységekhez, amikben részt veszünk, és ahhoz is, hogy mit akarunk hallani magunkról kvázi visszacsatolásként. Ide tartozik a spirituális beállítottság, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a humorérzék is. Nem csak építhetjük az önbizalmukat, de rongálhatjuk is.

Először is tudatában kell lennünk annak, hogy mindannyian szuverén, egyedi felépítésű emberek vagyunk. Mind a testünk, mind a lelkünk egyedi, senki más nem járta meg az utunkat a mi cipőnkben. Ebből következik az, hogy nem szabad magunkat másokhoz hasonlítgatni. Majdnem mindenkinek van egy ideálja, vagy ha úgy tetszik, példaképe, akire felnéz és próbálja tulajdonságait átvenni, de ez sokszor egy hibás, nem valós elvárást állít fel az egyéniségünkkel szemben. Ugyanide tartozik az elérhetetlen álomképek illúziója is. Olyan irreális célok elé állítjuk magunkat, amik elrugaszkodnak a valóságtól. Konkrét célokat kell megfogalmazni, mint például a le akarok fél év alatt fogyni 10 kilót, nem pedig azt mondani, hogy fogyni kéne. Amikor egy konkrétan, pontosan megfogalmazott pont felé kell haladni, a kisebb kudarcokat is könnyebben legyőzzük.
Sokan beleragadnak a múltbéli események emlékeibe, nem, vagy csak nehezen tudnak abból kilépni. Ezáltal egy negatív kép alakul ki bennünk, vagy rólunk, vagyis kudarcélmény kerít hatalmába. A kudarc az a kis rossz manó, aki bennünk motoszkál, amikor probléma kerül elénk és azt mondogatja, hogy nem leszünk képesek átlépni ezen akadályokon, hiszen már előzőleg sem sikerült. Ez egy nagyon hibás gondolat, mert elkezdünk nem hinni magunkban és megnehezítjük saját dolgunkat.

Ennek a legtöbbször az a folytatása, amikor már nem csak félünk a korábbi kudarc miatt, hanem elkezdjük magunkat rossznak, életképtelennek, tehetetlennek képzelni, szapuljuk magunkat. A negatív énkép kialakítása már komolyabb pszichés problémákhoz vezethet, melynek vége egy mélyebb depresszióba is fulladhat. A múltban megtörtént eseményeken már nem tudunk változtatni, nem tudjuk „visszacsinálni” és ezt kell fogadni. Anyukám szokta mindig mondani, hogy „amin nem tudsz változtatni, azt el kell engedni”, és így, a harmincas éveim közepén nekem napi mantrává alakult. Ez egy elég jó stratégia, a múltból tanulni kell, a jövőt pedig újult erővel, magabiztosan építeni.
Nem utolsó sorban pedig említsük meg azt, hogy hinnünk kell magunkban és nem kell feltétlenül azt gondolnunk, hogy valamire nem vagyunk képesek. Ehhez az kell, hogy tudatában legyünk képességeink fokával és ne alakítsunk ki magunkban egy torz, valótlan énképet.
Az önbizalom segít át életünk minden pillanatán, legyen az nehéz, vagy boldog, de ha egy kicsit figyelünk befelé, magunkba, mélyen, és elengedjük a rosszat, koncentrálunk a jóra, akkor sokkal magabiztosabban állhatunk a mindennapjaink élére.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.