Menü

Hogyan gyógyít a csend? Mi a csendterápia?

„Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani!” (Gandhi)

A csendre mindenkinek nagy szüksége van. Miért? Mert jót tesz az egészségünknek, elcsendesíti az elmét, megnyugvást hoz a lelkünknek, az elménknek. Minden nap időt kell szakítani arra, hogy a csendet meghallgassuk. A csendterápia gyógyít.

Egyre több szakember gondolja úgy, hogy a stresszes mindennapok és a zajos világ okozza számos betegségünket, szinte megőrülünk olykor a hangzavarban, melyek megterhelik is idegrendszert és ezáltal a hormonháztartásra is hatással vannak, ezért a csendre mindennél nagyobb szükségünk van.

Nem könnyű ezt kivitelezni például egy társasházban. Lakótelepen nőttem fel, így tudom, milyen vékonyak a falak és hangos a környezet, épp ezért kell a lehető leggyakrabban keresni a csendet. Használhatunk füldugót például, hogy éjjel tudjunk pihenni, körül vehetjük magunkat zöldnövényekkel, hiszen kutatások támasztják alá, hogy ezek elnyelik a zajt és alkalmazhatjuk a csendterápiát.

Mi történik a csendterápián, hogy teremthetjük meg?

Nos kikapcsolunk minden zajforrást, televíziót, rádiót, ne menjenek a háztartási gépek sem, csukjuk be az ablakot, szűrjük ki az utcazajt, csendesítsük le a lakást. Ne csináljunk semmit, csak üljünk, vagy feküdjünk nyugodtan, csukjuk be a szemeinket, próbáljunk elmélyülni a gondolatainkban.

A legtöbb ember, ahogy hazaér bekapcsolja a tévét, vagy a rádiót, elindítja a mosógépet, egy -két kattintás a számítógépen és máris minden zaj a nyakunkba szakad, pedig ilyenkor a legnagyobb szükségünk a tiszta és tökéletesen zajmentes néma csendre lenne. Ettől nyugszunk meg, nem a televízió híráradatától, a pittyegő messenger üzenetektől, a berregő mosogatógép hangjától, a szomszéd fűnyírójától, a háttérzenétől, hiszen így a saját gondolatainkat sem halljuk.

Sokszor a beszéd is felesleges! Nagyon sokat beszélünk feleslegesen, ami energiát vesz el.

Kutatások sora igazolja, hogy a zajos környezetben élők gyakrabban szenvednek a magas vérnyomástól, jobban károsodik az idegrendszerük, és jelentősebb a pszichés terhelés is számukra. Ha hosszú távon hangzavarban élünk, az a gyermekeknél is súlyos idegrendszeri- és alvászavarokat okozhat.

Aki szereti a csendet, nem jelenti azt, hogy magányos, vagy befelé forduló, sokkal inkább tudja, hogy mire van szüksége a szervezetének, hogyan csendesítheti le az elméjét, hallhatja meg saját gondolatait, ezáltal hogyan töltheti fel energiával saját magát.

A csendtől nem félni kell, hanem épp ellenkezőleg! Használjuk bátran, rendszeresen és merítsünk belőle erőt, energiát, nyugalmat!

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.