Menü

Hogyan gyógyít a csend? Mi a csendterápia?

„Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani!” (Gandhi)

A csendre mindenkinek nagy szüksége van. Miért? Mert jót tesz az egészségünknek, elcsendesíti az elmét, megnyugvást hoz a lelkünknek, az elménknek. Minden nap időt kell szakítani arra, hogy a csendet meghallgassuk. A csendterápia gyógyít.

Egyre több szakember gondolja úgy, hogy a stresszes mindennapok és a zajos világ okozza számos betegségünket, szinte megőrülünk olykor a hangzavarban, melyek megterhelik is idegrendszert és ezáltal a hormonháztartásra is hatással vannak, ezért a csendre mindennél nagyobb szükségünk van.

Nem könnyű ezt kivitelezni például egy társasházban. Lakótelepen nőttem fel, így tudom, milyen vékonyak a falak és hangos a környezet, épp ezért kell a lehető leggyakrabban keresni a csendet. Használhatunk füldugót például, hogy éjjel tudjunk pihenni, körül vehetjük magunkat zöldnövényekkel, hiszen kutatások támasztják alá, hogy ezek elnyelik a zajt és alkalmazhatjuk a csendterápiát.

Mi történik a csendterápián, hogy teremthetjük meg?

Nos kikapcsolunk minden zajforrást, televíziót, rádiót, ne menjenek a háztartási gépek sem, csukjuk be az ablakot, szűrjük ki az utcazajt, csendesítsük le a lakást. Ne csináljunk semmit, csak üljünk, vagy feküdjünk nyugodtan, csukjuk be a szemeinket, próbáljunk elmélyülni a gondolatainkban.

A legtöbb ember, ahogy hazaér bekapcsolja a tévét, vagy a rádiót, elindítja a mosógépet, egy -két kattintás a számítógépen és máris minden zaj a nyakunkba szakad, pedig ilyenkor a legnagyobb szükségünk a tiszta és tökéletesen zajmentes néma csendre lenne. Ettől nyugszunk meg, nem a televízió híráradatától, a pittyegő messenger üzenetektől, a berregő mosogatógép hangjától, a szomszéd fűnyírójától, a háttérzenétől, hiszen így a saját gondolatainkat sem halljuk.

Sokszor a beszéd is felesleges! Nagyon sokat beszélünk feleslegesen, ami energiát vesz el.

Kutatások sora igazolja, hogy a zajos környezetben élők gyakrabban szenvednek a magas vérnyomástól, jobban károsodik az idegrendszerük, és jelentősebb a pszichés terhelés is számukra. Ha hosszú távon hangzavarban élünk, az a gyermekeknél is súlyos idegrendszeri- és alvászavarokat okozhat.

Aki szereti a csendet, nem jelenti azt, hogy magányos, vagy befelé forduló, sokkal inkább tudja, hogy mire van szüksége a szervezetének, hogyan csendesítheti le az elméjét, hallhatja meg saját gondolatait, ezáltal hogyan töltheti fel energiával saját magát.

A csendtől nem félni kell, hanem épp ellenkezőleg! Használjuk bátran, rendszeresen és merítsünk belőle erőt, energiát, nyugalmat!

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Közeleg az autók télre való felkészítése

Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.