Menü

Hogyan gyógyít a csend? Mi a csendterápia?

„Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani!” (Gandhi)

A csendre mindenkinek nagy szüksége van. Miért? Mert jót tesz az egészségünknek, elcsendesíti az elmét, megnyugvást hoz a lelkünknek, az elménknek. Minden nap időt kell szakítani arra, hogy a csendet meghallgassuk. A csendterápia gyógyít.

Egyre több szakember gondolja úgy, hogy a stresszes mindennapok és a zajos világ okozza számos betegségünket, szinte megőrülünk olykor a hangzavarban, melyek megterhelik is idegrendszert és ezáltal a hormonháztartásra is hatással vannak, ezért a csendre mindennél nagyobb szükségünk van.

Nem könnyű ezt kivitelezni például egy társasházban. Lakótelepen nőttem fel, így tudom, milyen vékonyak a falak és hangos a környezet, épp ezért kell a lehető leggyakrabban keresni a csendet. Használhatunk füldugót például, hogy éjjel tudjunk pihenni, körül vehetjük magunkat zöldnövényekkel, hiszen kutatások támasztják alá, hogy ezek elnyelik a zajt és alkalmazhatjuk a csendterápiát.

Mi történik a csendterápián, hogy teremthetjük meg?

Nos kikapcsolunk minden zajforrást, televíziót, rádiót, ne menjenek a háztartási gépek sem, csukjuk be az ablakot, szűrjük ki az utcazajt, csendesítsük le a lakást. Ne csináljunk semmit, csak üljünk, vagy feküdjünk nyugodtan, csukjuk be a szemeinket, próbáljunk elmélyülni a gondolatainkban.

A legtöbb ember, ahogy hazaér bekapcsolja a tévét, vagy a rádiót, elindítja a mosógépet, egy -két kattintás a számítógépen és máris minden zaj a nyakunkba szakad, pedig ilyenkor a legnagyobb szükségünk a tiszta és tökéletesen zajmentes néma csendre lenne. Ettől nyugszunk meg, nem a televízió híráradatától, a pittyegő messenger üzenetektől, a berregő mosogatógép hangjától, a szomszéd fűnyírójától, a háttérzenétől, hiszen így a saját gondolatainkat sem halljuk.

Sokszor a beszéd is felesleges! Nagyon sokat beszélünk feleslegesen, ami energiát vesz el.

Kutatások sora igazolja, hogy a zajos környezetben élők gyakrabban szenvednek a magas vérnyomástól, jobban károsodik az idegrendszerük, és jelentősebb a pszichés terhelés is számukra. Ha hosszú távon hangzavarban élünk, az a gyermekeknél is súlyos idegrendszeri- és alvászavarokat okozhat.

Aki szereti a csendet, nem jelenti azt, hogy magányos, vagy befelé forduló, sokkal inkább tudja, hogy mire van szüksége a szervezetének, hogyan csendesítheti le az elméjét, hallhatja meg saját gondolatait, ezáltal hogyan töltheti fel energiával saját magát.

A csendtől nem félni kell, hanem épp ellenkezőleg! Használjuk bátran, rendszeresen és merítsünk belőle erőt, energiát, nyugalmat!

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.