Menü

Hogyan gyógyít a csend? Mi a csendterápia?

„Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani!” (Gandhi)

A csendre mindenkinek nagy szüksége van. Miért? Mert jót tesz az egészségünknek, elcsendesíti az elmét, megnyugvást hoz a lelkünknek, az elménknek. Minden nap időt kell szakítani arra, hogy a csendet meghallgassuk. A csendterápia gyógyít.

Egyre több szakember gondolja úgy, hogy a stresszes mindennapok és a zajos világ okozza számos betegségünket, szinte megőrülünk olykor a hangzavarban, melyek megterhelik is idegrendszert és ezáltal a hormonháztartásra is hatással vannak, ezért a csendre mindennél nagyobb szükségünk van.

Nem könnyű ezt kivitelezni például egy társasházban. Lakótelepen nőttem fel, így tudom, milyen vékonyak a falak és hangos a környezet, épp ezért kell a lehető leggyakrabban keresni a csendet. Használhatunk füldugót például, hogy éjjel tudjunk pihenni, körül vehetjük magunkat zöldnövényekkel, hiszen kutatások támasztják alá, hogy ezek elnyelik a zajt és alkalmazhatjuk a csendterápiát.

Mi történik a csendterápián, hogy teremthetjük meg?

Nos kikapcsolunk minden zajforrást, televíziót, rádiót, ne menjenek a háztartási gépek sem, csukjuk be az ablakot, szűrjük ki az utcazajt, csendesítsük le a lakást. Ne csináljunk semmit, csak üljünk, vagy feküdjünk nyugodtan, csukjuk be a szemeinket, próbáljunk elmélyülni a gondolatainkban.

A legtöbb ember, ahogy hazaér bekapcsolja a tévét, vagy a rádiót, elindítja a mosógépet, egy -két kattintás a számítógépen és máris minden zaj a nyakunkba szakad, pedig ilyenkor a legnagyobb szükségünk a tiszta és tökéletesen zajmentes néma csendre lenne. Ettől nyugszunk meg, nem a televízió híráradatától, a pittyegő messenger üzenetektől, a berregő mosogatógép hangjától, a szomszéd fűnyírójától, a háttérzenétől, hiszen így a saját gondolatainkat sem halljuk.

Sokszor a beszéd is felesleges! Nagyon sokat beszélünk feleslegesen, ami energiát vesz el.

Kutatások sora igazolja, hogy a zajos környezetben élők gyakrabban szenvednek a magas vérnyomástól, jobban károsodik az idegrendszerük, és jelentősebb a pszichés terhelés is számukra. Ha hosszú távon hangzavarban élünk, az a gyermekeknél is súlyos idegrendszeri- és alvászavarokat okozhat.

Aki szereti a csendet, nem jelenti azt, hogy magányos, vagy befelé forduló, sokkal inkább tudja, hogy mire van szüksége a szervezetének, hogyan csendesítheti le az elméjét, hallhatja meg saját gondolatait, ezáltal hogyan töltheti fel energiával saját magát.

A csendtől nem félni kell, hanem épp ellenkezőleg! Használjuk bátran, rendszeresen és merítsünk belőle erőt, energiát, nyugalmat!

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.