Fejfájás típusai és okai

Az emberek 90 százaléka tapasztal alkalmi fejfájást, aminek a legtöbbször egyszerű oka van és viszonylag gyorsan kezelhető is, azonban a lakosság fele rendszeresen küzd valamilyen típusú fejfájással, amiket nem minden esetben old meg egy fájdalomcsillapító.

Ha fejfájásról van szó, legyen az bármelyik típus, a fájdalom nem az agyból ered, hanem az azt körülvevő szövetekből és a koponyából. Ezek a szövetek begyulladhatnak vagy irritálhatja őket valami, ez okozza a fejfájást.

Vannak egyszerűen kezelhető fejfájások, amiknek oka nyilvánvaló. Ilyen például, amikor túl sok alkoholt fogyasztunk vagy amikor influenza kínoz. Ezek általában a kiváltó ok megszűnésével el is tűnnek, ám vannak esetek, amikor nem ilyen egyszerű a megoldás.

Bár komolyabb problémát jelent, ám a csonttörésből, fertőzésből, esetleg daganatból kiinduló fejfájást könnyebb diagnosztizálni, hiszen kézzelfogható vizsgálatok segítenek az azonosításukban. A csonttörést röntgen vizsgálattal, a fertőzést vérvizsgálattal, a daganatokat pedig más képalkotó vizsgálattal lehet egyértelműen kimutatni.

A leggyakoribb fejfájás típusok, mint például a migrénes vagy a tenziós kevésbé tűnik komoly problémának, mint egy daganat, azonban ezekben az esetekben a diagnózis kicsit sem egyszerű. Ilyenkor a beteg elmondása alapján és a negatív tesztek alapján állítja fel az orvos a diagnózist, valamint a kezelés is kevésbé egzakt.

A fejfájás típusait feloszthatjuk primer és szekunder csoportra. A primer fejfájásoknak nincs nyilvánvaló fizikai oka, ilyen például a migrén. A szekunder fejfájás az, ami más betegség vagy baleset miatt alakult ki, ilyen például, amikor fejsérülés vagy másnaposság miatt fáj a fejünk. Ezeknek a kezelése alapvetően nem a fejfájás megszüntetésére irányul, azonban a primer fejfájások esetében épp ellenkező a helyzet: ott közvetlenül a fejfájást próbálják kezelni. A kutatók egyébként hivatalosan 13 fő csoportját különböztetik meg a fejfájásnak, ebből 9 szekunder fejfájás, 4 pedig primer.

A primer fejfájások közé tartozik a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster és a vegyes fejfájás. A migrén egy neurológiai kórkép, ami általában gyermekkorban kezdődik és rohamok formájában jelentkezik. Eleinte ezek nem túl gyakoriak, ám a kor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkeznek a rohamok is és a fejfájás mértéke is egyre nő. Nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, valamint a 45. életév után mindkét nem esetében csökken az előfordulás gyakorisága. A migrénnek egyébként két fajtáját különböztetik meg, az egyik az aurával társuló migrén, a másik pedig az aura nélküli. Utóbbi sokkal gyakoribb, a migrénes rohamok nagyjából 70 százalékát teszik ki.

A tenziós fejfájás az összes típus közül a leggyakoribb. Ezzel valószínűleg mindenki találkozott már élete során. Elég tágak a kritériumai ennek a típusnak, a fájdalom mértéke és időtartama is elég eltérő lehet az egyéni esetekben, valamint kísérő tünetük sincs. Jól kezelhető a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal és rendszerint fiatal felnőtt korban jelentkezik, idősebb korosztályban ritkább. Általában tompa fájdalom formájában jelentkezik, ami nem csak a fej egyik- vagy másik oldalára hat ki, hanem jellemzően az egész fejtetőre, egyfajta övként körbe fogva azt. Inkább nappal jelentkezik és a migrénes fejfájással ellentétben ilyenkor jó hatással lehet a friss levegő és a séta. A kiváltó ok mai napig ismeretlen.

A cluster fejfájás a primer fejfájások harmadik csoportja. Tipikusan féloldali, erős fejfájás, melyet a vegetatív idegrendszer működészavarával hoznak kapcsolatba. Jellemzően az sokat dohányzó férfiaknál fordul elő, de összességében nagyon ritka, a lakosság nagyjából 0,1 százalékát érinti. Általában fiatal korban, 20-30 éves kor közt jelenik meg és epizodikusan ismétlődik, akár naponta, ugyanabban az időpontban.

Ezeket egészítik ki az egyéb, vagy vegyes csoportba tartozó fejfájások, amiket általában valamilyen más tevékenység vált ki, például a hideginger-fejfájás, a megerőltetéssel járó fejfájás vagy épp a szexuális aktivitással kapcsolatos fejfájás.