Menü

Önre is jellemző az őszi szorongás?

Szinte minden évben téma a téli a depresszió és az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni, illetve, ha már kialakult, hogyan javíthatunk a helyzeten. Azonban ritkán esik szó egy másik hasonló és legalább ennyire fontos jelenségről, az őszi szorongásról.

Hogy mit jelent az őszi szorongás? Tulajdonképpen azt, hogy ahogy szépen, lassan elbúcsúzunk a nyártól, a hosszú nappaloktól, a napsütéstől és a kellemes időtől, egyre rosszabb a hangulatunk és egyre stresszesebbek leszünk.

Ez persze egyrészt valóban az időjárásnak köszönhető, azonban az is közrejátszik, hogy a nyáron eltöltött vakáció és szabadságok után ősszel újra egy nagyobb munkamennyiség szakad a nyakunkba, valamint az egyre kevesebb napfény és kevesebb szabadban töltött idő hatására az általános hangulatunk is romlik.

Sokan észre sem veszik, vagy csak szimplán nem ismerik fel, esetleg valamilyen más okkal magyarázzák, de a legtöbb ember tapasztalja ezt a jelenséget. Az a legjobb módja a felismerésnek, hogy ha figyeljünk önmagunkat. Ha ez egy évente megismétlődő, látszólag minden ok nélküli jelenség, nagyon valószínű, hogy az őszi szorongás áll a rossz kedvünk mögött. Olyan tünetek kísérik ezt a jelenséget, mint például a rossz közérzet, szorongás, túlzott aggodalom, ingerlékenység, alvásproblémák, letargia, fáradtság és érdektelenség a mindennapi dolgok felé.

Gondoljunk csak bele: a napfény csökkenése azt eredményezi, hogy csökken szervezetünkben a szerotonin szintje. A szerotonin egy olyan hormon – sokszor boldogsághormonnak is nevezik -, ami befolyásolja nem csak a hangulatunkat, de az alvási szokásainkat és az étvágyat is. Ha csökken a szintje, kevesebbet és rosszabbul alszunk, étvágytalanok leszünk és kedvtelenek, bár az első kettő következmény, az alváshiány és az étvágytalanság önmagában is eredményezhet ingerlékenységet és levertséget.

Mindenkinél más irányból válthat ki szorongást az évszakok váltakozása. Van, akinél a nyáron elmulasztott tervek és programok iránti megbánás, van, akinél épp a fantasztikusan sikerült nyár búcsúztatása a lehangoltság tárgya. Egyeseknél az iskolakezdés vagy a munkába való visszatérés okozza a szorongást, de az ünnepek közeledése is stresszforrás lehet.

Általánosan hasonló megoldást javasolnak a problémára, mint a téli depresszió esetében. Az egyik ilyen javaslat, hogy töltsünk több időt a szabadban, hogy minél több napfény érjen minket, akár keljünk korábban, hogy kiélvezhessük a reggeli napsütést és feltöltődjünk a nap elején.

A rendszeres mozgás is segíthet. Mozogjunk minden nap legalább 20-30 percet, legyen az kerékpározás, kocogás, torna vagy valamilyen sport. Élvezzük ki, hogy a hőmérséklet kicsit lentebb kúszott és menjünk el többször sétálni, töltsünk minél több időt aktívan. Ezzel is segítünk a szervezetünknek felkészülni a hűvösebb időre.

Az étrendünk is szerepet játszik a közérzetünkben, így, ha az őszi szorongás tüneteit észleljük magunkon, próbáljunk meg odafigyelni arra, mit eszünk. Igyekezzünk változatosan étkezni, próbáljunk ki szezonális fogásokat, forró leveseket és idényzöldségeket. Esetleg az étkezést kiegészítve szedjünk rendszeresen D- és C-vitamint, megerősítve az immunrendszerünket és pótolva a kevesebb napfény miatti D-vitamin kiesést.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.