Önre is jellemző az őszi szorongás?
- Dátum: 2022.09.23., 08:14
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- alvászavar, D-vitamin, depresszió, étkezés, évszak, fáradtság, hideg, ingerlékenység, mozgás, napfény, ősz, séta, stressz, szerotonin, szorongás, tél, vitamin
Szinte minden évben téma a téli a depresszió és az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni, illetve, ha már kialakult, hogyan javíthatunk a helyzeten. Azonban ritkán esik szó egy másik hasonló és legalább ennyire fontos jelenségről, az őszi szorongásról.
Hogy mit jelent az őszi szorongás? Tulajdonképpen azt, hogy ahogy szépen, lassan elbúcsúzunk a nyártól, a hosszú nappaloktól, a napsütéstől és a kellemes időtől, egyre rosszabb a hangulatunk és egyre stresszesebbek leszünk.

Ez persze egyrészt valóban az időjárásnak köszönhető, azonban az is közrejátszik, hogy a nyáron eltöltött vakáció és szabadságok után ősszel újra egy nagyobb munkamennyiség szakad a nyakunkba, valamint az egyre kevesebb napfény és kevesebb szabadban töltött idő hatására az általános hangulatunk is romlik.
Sokan észre sem veszik, vagy csak szimplán nem ismerik fel, esetleg valamilyen más okkal magyarázzák, de a legtöbb ember tapasztalja ezt a jelenséget. Az a legjobb módja a felismerésnek, hogy ha figyeljünk önmagunkat. Ha ez egy évente megismétlődő, látszólag minden ok nélküli jelenség, nagyon valószínű, hogy az őszi szorongás áll a rossz kedvünk mögött. Olyan tünetek kísérik ezt a jelenséget, mint például a rossz közérzet, szorongás, túlzott aggodalom, ingerlékenység, alvásproblémák, letargia, fáradtság és érdektelenség a mindennapi dolgok felé.

Gondoljunk csak bele: a napfény csökkenése azt eredményezi, hogy csökken szervezetünkben a szerotonin szintje. A szerotonin egy olyan hormon – sokszor boldogsághormonnak is nevezik -, ami befolyásolja nem csak a hangulatunkat, de az alvási szokásainkat és az étvágyat is. Ha csökken a szintje, kevesebbet és rosszabbul alszunk, étvágytalanok leszünk és kedvtelenek, bár az első kettő következmény, az alváshiány és az étvágytalanság önmagában is eredményezhet ingerlékenységet és levertséget.
Mindenkinél más irányból válthat ki szorongást az évszakok váltakozása. Van, akinél a nyáron elmulasztott tervek és programok iránti megbánás, van, akinél épp a fantasztikusan sikerült nyár búcsúztatása a lehangoltság tárgya. Egyeseknél az iskolakezdés vagy a munkába való visszatérés okozza a szorongást, de az ünnepek közeledése is stresszforrás lehet.
Általánosan hasonló megoldást javasolnak a problémára, mint a téli depresszió esetében. Az egyik ilyen javaslat, hogy töltsünk több időt a szabadban, hogy minél több napfény érjen minket, akár keljünk korábban, hogy kiélvezhessük a reggeli napsütést és feltöltődjünk a nap elején.

A rendszeres mozgás is segíthet. Mozogjunk minden nap legalább 20-30 percet, legyen az kerékpározás, kocogás, torna vagy valamilyen sport. Élvezzük ki, hogy a hőmérséklet kicsit lentebb kúszott és menjünk el többször sétálni, töltsünk minél több időt aktívan. Ezzel is segítünk a szervezetünknek felkészülni a hűvösebb időre.
Az étrendünk is szerepet játszik a közérzetünkben, így, ha az őszi szorongás tüneteit észleljük magunkon, próbáljunk meg odafigyelni arra, mit eszünk. Igyekezzünk változatosan étkezni, próbáljunk ki szezonális fogásokat, forró leveseket és idényzöldségeket. Esetleg az étkezést kiegészítve szedjünk rendszeresen D- és C-vitamint, megerősítve az immunrendszerünket és pótolva a kevesebb napfény miatti D-vitamin kiesést.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.
Az ajándékozás szeretetnyelve – amikor a törődés kézzelfoghatóvá válik
Az ajándékozás szeretetnyelve Gary Chapman pszichológus elméletének egyik legismertebb eleme, amely szerint az emberek öt különböző módon fejezik ki és értelmezik a szeretetet. Az ajándékozás azoknak az embereknek a sajátos szeretetnyelve, akik akkor érzik magukat igazán megbecsültnek, ha a szeretet kézzelfogható formában jut el hozzájuk. Bár a „szeretetnyelv” fogalma egyszerűnek tűnik, az ajándékozás jelentése jóval mélyebb annál, mint sokan gondolnák.