Menü

Önre is jellemző az őszi szorongás?

Szinte minden évben téma a téli a depresszió és az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni, illetve, ha már kialakult, hogyan javíthatunk a helyzeten. Azonban ritkán esik szó egy másik hasonló és legalább ennyire fontos jelenségről, az őszi szorongásról.

Hogy mit jelent az őszi szorongás? Tulajdonképpen azt, hogy ahogy szépen, lassan elbúcsúzunk a nyártól, a hosszú nappaloktól, a napsütéstől és a kellemes időtől, egyre rosszabb a hangulatunk és egyre stresszesebbek leszünk.

Ez persze egyrészt valóban az időjárásnak köszönhető, azonban az is közrejátszik, hogy a nyáron eltöltött vakáció és szabadságok után ősszel újra egy nagyobb munkamennyiség szakad a nyakunkba, valamint az egyre kevesebb napfény és kevesebb szabadban töltött idő hatására az általános hangulatunk is romlik.

Sokan észre sem veszik, vagy csak szimplán nem ismerik fel, esetleg valamilyen más okkal magyarázzák, de a legtöbb ember tapasztalja ezt a jelenséget. Az a legjobb módja a felismerésnek, hogy ha figyeljünk önmagunkat. Ha ez egy évente megismétlődő, látszólag minden ok nélküli jelenség, nagyon valószínű, hogy az őszi szorongás áll a rossz kedvünk mögött. Olyan tünetek kísérik ezt a jelenséget, mint például a rossz közérzet, szorongás, túlzott aggodalom, ingerlékenység, alvásproblémák, letargia, fáradtság és érdektelenség a mindennapi dolgok felé.

Gondoljunk csak bele: a napfény csökkenése azt eredményezi, hogy csökken szervezetünkben a szerotonin szintje. A szerotonin egy olyan hormon – sokszor boldogsághormonnak is nevezik -, ami befolyásolja nem csak a hangulatunkat, de az alvási szokásainkat és az étvágyat is. Ha csökken a szintje, kevesebbet és rosszabbul alszunk, étvágytalanok leszünk és kedvtelenek, bár az első kettő következmény, az alváshiány és az étvágytalanság önmagában is eredményezhet ingerlékenységet és levertséget.

Mindenkinél más irányból válthat ki szorongást az évszakok váltakozása. Van, akinél a nyáron elmulasztott tervek és programok iránti megbánás, van, akinél épp a fantasztikusan sikerült nyár búcsúztatása a lehangoltság tárgya. Egyeseknél az iskolakezdés vagy a munkába való visszatérés okozza a szorongást, de az ünnepek közeledése is stresszforrás lehet.

Általánosan hasonló megoldást javasolnak a problémára, mint a téli depresszió esetében. Az egyik ilyen javaslat, hogy töltsünk több időt a szabadban, hogy minél több napfény érjen minket, akár keljünk korábban, hogy kiélvezhessük a reggeli napsütést és feltöltődjünk a nap elején.

A rendszeres mozgás is segíthet. Mozogjunk minden nap legalább 20-30 percet, legyen az kerékpározás, kocogás, torna vagy valamilyen sport. Élvezzük ki, hogy a hőmérséklet kicsit lentebb kúszott és menjünk el többször sétálni, töltsünk minél több időt aktívan. Ezzel is segítünk a szervezetünknek felkészülni a hűvösebb időre.

Az étrendünk is szerepet játszik a közérzetünkben, így, ha az őszi szorongás tüneteit észleljük magunkon, próbáljunk meg odafigyelni arra, mit eszünk. Igyekezzünk változatosan étkezni, próbáljunk ki szezonális fogásokat, forró leveseket és idényzöldségeket. Esetleg az étkezést kiegészítve szedjünk rendszeresen D- és C-vitamint, megerősítve az immunrendszerünket és pótolva a kevesebb napfény miatti D-vitamin kiesést.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.