Menü
  • Táplálkozás
  • Kiknek fontos a magnéziumpótlás?

Kiknek fontos a magnéziumpótlás?

Közeleg az ősz, az iskolakezdés, beköszöntenek a hűvösebb hónapok, ilyenkor szükség van az ásványi anyagok, vitaminok pótlására. A magnézium pótlása az egyik legfontosabb bizonyos esetekben. Kiknek fontos a magnézium pótlása?

Tíz emberből nyolc nem fogyaszt elegendő magnéziumot. Sajnos kevés ember van tudatában annak, hogy mit okoz a magnézium hiánya és milyen fontos annak pótlása az egészségünkre nézve. A magnézium a szervezet második legfontosabb kationja, szerepet játszik a csontanyagcserében, az izmoknak is nélkülözhetetlen, gondoljunk csak az izomgörcsök megelőzésére, de említhetnénk a szív- és érrendszer egészségét is.

A magnézium megfelelő pótlása fontos lehet terhesség esetén is, de migrénben szenvedők és asztmások is szedik, továbbá a magnézium enyhítheti a fájdalmas menstruációval járó problémákat. A hiányát szervezetünk jellegzetes tünetekkel jelzi: izomgörcsök, izomgyengeség, szédülés, szívritmuszavar formájában, de jelentkezhet érelmeszesedés, csontritkulás, krónikus fáradtság, magas vérnyomás, depresszió, ingerlékenység is, a teljesség igénye nélkül.

Az alacsony magnézium bevitel izomgörcsöt, remegést és görcsöket okozhat.

Szakértők szerint a felnőtt szervezetnek legalább napi 375 mg-ra van szüksége magnéziumból, ám ez általános ajánlás, a kismamák magnéziumigénye sokkal magasabb, ahogy a sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek is.

Ételekkel is lehet pótolni ezt a fontos tápanyagot, de étrendkiegészítők formájában is magunkhoz vehetjük. Természetes forrásai a következők: banán, babfélék, brokkoli, barna rizs, diófélék, halolaj, tej, gombák, szójabab, olajos magvak, kukorica, tofu és teljes kiőrlésű gabonafélék.

Miért magnéziumhiányos a felnőtt lakosság nagy része?

Valószínűleg a válasz abban keresendő, hogy nem táplálkozunk egészségesen, valamint a táplálkozási tényezőkön túl a stressz, az alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek (mint például a vízhajtók) szedése is hozzájárul ehhez a problémákhoz.

Kiknek lenne elsősorban szükségük magnéziumpótlásra?

Mint említettem sportolóknak, intenzív, megterhelő fizikai munkát végzőknek, kismamáknak az orvos utasításai és javaslatai alapján, szoptató anyukáknak, szélsőséges és egyoldalú diétát követőknek, bizonyos felszívódási zavarokban szenvedőknek és alkoholt fogyasztóknak.

A magnézium pótlását mindenképp meg kell beszélni az orvosunkkal, vagy gyógyszerészünkkel, ők segítenek a számunka megfelelő készítmény kiválasztásában és adagolásában. Mindenkinek jó egészséget kívánok!

  • A rovat további cikkei

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?