A zsarolás négy arca, azaz az érzelmi zsarnokokról bővebben
- Dátum: 2022.08.16., 05:17
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- játszma, kapcsolat, lelki seb, zsarnok, zsarolás, zsaroló
Az emberi kapcsolataink állapota erősen hat testi-lelki egészségünkre. Ezekben a kapcsolatokban nagyon lényeges a bizalom. A játszmák megrontják a bizalmat, az őszinteséget, ezért fontos azok megismerése és leleplezése. Az egyik leggyakoribb játszma az érzelmi zsarolás. A típusai a következő a zsarolóknak:
A büntetők:
Legelterjedtebb, legkönnyebb felismerni őket. Nyíltan kimondják, hogy mit akarnak, mi lesz a következménye, ha nem engedelmeskedünk az akaratuknak. Ránk irányítják a haragjukat. Olyan kapcsolatokra vágynak, ahol a hatalom egy kézben összpontosul (azaz náluk). Két típusuk van: az aktív büntetők, akik a dühüket nyíltan fejezik ki félelmetes kijelentéseikkel (pl. „Ha visszamész dolgozni, elhagylak”), illetve a passzív büntetők, akik dühüket nonverbálisan mutatják ki, pl. duzzognak, szótlanok, a haragjuk mögé rejtőznek.
Kettős büntetésről akkor beszélünk, amikor egy kapcsolat két síkon létezik egyszerre, pl. barát és főnök, vagy főnök és szerető is egyben a két fél. A büntetési lehetőségek ilyen helyzetben exponenciálisan megnőhetnek. Ilyenkor a büntető megteheti, hogy átvigye az egyik kapcsolatból a másikba a feszültséget, azaz a másik síkon is megjelenthet a büntetés. Mindig veszedelmes olyan emberrel keveredni intim viszonyba, aki pozíciójánál fogva hatalmat gyakorol felettünk. A büntetés különféle lehet: elhagyás, pénzbeli s más juttatások megvonása, düh, testi fenyegetés. Ilyen helyzetben az áldozatukat „gyermekké” alacsonyítják le.
Az önsorsrontók:
Ők azok, akik közlik velünk, hogyha nem tesszük meg, amit szeretnének, akkor kiborulnak, képtelenek lesznek élni, s olyasmit tesznek, amivel elrontják az életüket, vagy fizikai fájdalmat okoznak maguknak. Fenyegetéseiket önmaguk ellen fordíthatják, ecsetelik részletesen, hogy mit fognak tenni önmagukkal, ha nem engedelmeskedünk nekik (pl. altatót vesznek be, megvágják magukat, isznak). A másik hibáinak tüntetnek fel minden nehézséget, s ezzel indokolják a követelésüket.
Ők azok, akik felnőtt szerepbe teszik az áldozatukat, hiszen nekik kell megoldani az ő problémáikat, nekik kell kompetensnek lennünk, megmenteni őket, s megvédeni a törékeny lelküket. Mindig újra s újra elő tudják venni ezt a típusú fenyegetést, egy helyzet megoldása nem jelent garanciát a viselkedésük megszűnésére. Sokszor arra használják a fenyegetéseiket, hogy áldozatuk benne maradjon a kapcsolatban, hiszen felelősséget fog érezni azért, hogy megvédje a zsarolót önmagától.
A szenvedők:
Tehetséges hibáztatók, s bűntudatkeltők. Nem közlik, hogy mit szeretnének, vagy mit várnak el a másik féltől. Azt várják, hogy kitalálja a másik, hogy mit is akarnának ők valójában, úgy gondolják, hogyha valóban szeretnék őket, akkor tudnák a gondolataikat, rájönnének, hogy mi is bántja őket. A másik fél felelősségének tekintik azt, hogy megkapják, amit szeretnének. Egyetlen megoldás van szerintük (ha ők nyomorultul/betegnek, boldogtalannak érzik magukat), mégpedig az, hogy a másik személynek kell megadni azt, amire vágynak, még akkor is, ha ők nem közölték, mi is ez pontosan. Gyakran félrevonulnak, ha nem kapják meg, amit akarnak, ők is áldozatnak érzik magukat.
A kínzók:
Sorozatos teszteknek vetik alá az áldozatukat, s valami csodásat ígérnek, ha teljesítik a kívánságaikat. Ők a legkifinomultabb zsarnokok, mivel bátorítanak, szerelmet, pénzt, előreléptetést ígérnek, majd közlik, ha nem úgy történnek az események, ahogy ők fütyülnek, akkor nem kapja meg a díjat az illető.
A túlzási torzítás: amikor a valóság eltörpül az érzékelés mellett

Képzeljük el, hogy valaki belép egy terembe, elbotlik a küszöbben, és azonnal úgy érzi, mindenki őt nézi, rajta nevet, és ez a bénázás örökre megmarad mások fejében. Holott valójában senki sem figyelt oda, vagy ha mégis, akkor két perc múlva már el is felejtette. Ez a téves önészlelés, egy finom, de annál alattomosabb pszichológiai jelenség. A legtöbbünk fejében egy állandó ideális kép fut, amelyben a saját szerepünket felnagyítva látjuk, és hibáinkat gyakran túlméretezzük.
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.