Menü
  • Életmód
  • Mit üzen a testbeszéd?

Mit üzen a testbeszéd?

Nem szeretnék kommunikációelmélet órát tartani a kedves olvasóinknak (bár történetesen azt is tanítom) mégis azt gondolom érdekes téma a testbeszédünk, a kommunikációnk, s az, amit a testbeszédből kiolvashatunk.

Mi is az a testbeszéd? Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor a testbeszéd egy közvetítő tényező az emberi kommunikációban. Nem verbális kommunikáció, mely természetes kísérője a verbális kommunikációnknak, az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik formája.

Közvetve (levél, telefon, chat, email), vagy közvetlenül (pl. személyesen), de mindig kommunikálunk. Születésünk óta. Érzéseinket, gondolatainkat, szándékainkat kommunikációval fejezzük ki, minden közlésünk egyfajta kommunikáció, még a hallgatásunk is az.

A verbális kommunikáció a beszédet, írást jelenti, míg a non-verbális kommunikáció elemei közé tartozik a mimika, a mozgás, a testtartás, a gesztusok, az öltözködés.

A mimika az arcizmaink mozgásával jön létre, mely árulkodik hangulatunkról. A tekintet sokmindent elárul. Nem hiába a mondás: a szem a lélek tükre, nézésünkben szinte minden benne van. A tekintetünkkel sok érzelmet ki tudunk kifejezni.

A gesztikuláció is a testbeszéd egyik kifejezőeszköze, lehet akaratlagos és tudatos, illetve akaratlan.

Nem-verbális kommunikációs elem a testtartás, mely sokkal többet elárul rólunk, mint hinnénk, hiszen jelentősége van két ember elhelyezkedésének, a köztük lévő távolságnak, a háttérnek.

Az öltözködés is kapcsolódik a témához, hiszen a megjelenésünk mindig kommunikál rólunk, jelez, közöl valamit a személyiségünkről. Az öltözék, a hajviselet, a kiegészítők, jelvények vagy egy egyenruha egyértelmű információt közöl.

A kommunikációelméletet kutatók szerint a kommunikáció verbális része a közlések 35 %-át, míg a non-verbális a 65 %-át teszi ki.

A szavaink az információt adják át, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig érzelmeket fejeznek ki, s sok mindent elárulnak az emberről, gyakran többet, mint amennyit szeretnénk megmutatni magunkból. Sokatmondó egy hamis mosoly, egy felemelt vagy összehúzott szemöldök, egy gúnyos hanglejtés, egy testtartás vagy karba tett kéz.

A non-verbális kommunikáció eszközei megerősítik vagy megváltoztatják a verbális kommunikációt, nyomatékot adnak a szavainknak, vagy azokat. A kommunikációnk akkor hiteles, ha a verbális és a nem-verbális kommunikációnk harmóniában van egymással, mindkettő ugyanazt közli.

  • A rovat további cikkei

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.