Menü

Melyik csokoládét válasszuk?

A két leggyakoribb álláspont, amit a csokoládéval kapcsolatban lehet olvasni, az az, hogy egészségtelen és hizlaló, ezért abszolút nem szabad fogyasztani vagy épp az ellenkezője; a csokoládé valójában egészséges, csak minősége nem mindegy.

Az igazság valahol félúton van, mivel a jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládék valójában egyáltalán nem egészségtelenek, azonban a mértékre ebben az esetben is figyelni kell, hiszen általában a jó minőségű csokoládé is nagy százalékban tartalmaz cukrot, valamint a benne található kakaóvaj, ha túl sokat fogyasztunk belőle, kisebb-nagyobb bőrproblémákat okozhat, csakúgy, mint az túlzott mértékben fogyasztott olajos magvak.

Ha tehát a csokoládéból létezik jó választás, melyik az? Ahogy fentebb írtuk, elsősorban az az egyszerű és általános ’szabály’ a mérvadó, miszerint a magasabb kakaótartalmú csokoládé a jobb minőségű. Egészen pontosan azokat a csokoládékat kell keresni, melyeknek a kakaó szárazanyag tartalma legalább 35%, ebből pedig legalább 18% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag. Érdemes mindig elolvasni a csomagoláson az összetevők listáját, mivel sokszor találkozhatunk a kakaóvajon kívül más növényi zsiradékkal is ezekben a termékekben, viszont érdemes tudni, hogy az igazi csokoládéban kakaóvajon kívül nem lehet más.

A csokoládénak tehát a fentebbi kritériumoknak kell megfelelnie, ám mi a helyzet az úgynevezett csokoládéutánzatokkal? Ezek a már jól ismert, általában mikulás és húsvét környékén kapható kakaós masszából, kakaós tejmasszából vagy más bevonómasszából készült ’csokoládék’. Ezek érdemes kerülni, mivel rengeteg cukor mellett többféle növényi zsiradékot is tartalmaznak, nem csak kakaóvajat, ez pedig a koleszterinszintünkre rossz hatással lehet. A növényi zsiradék lehet kókusz- vagy pálmaolaj, általában azért, mert ezek olcsóbbak, mint a kakaóvaj.

Az egyik legegészségesebbnek tartott csokoládé fajta az étcsokoládé. Ez csak cukrot, kakaóvajat, kakaó szárazanyagot, esetleg vaníliát tartalmaz. Minél magasabb a kakaó szárazanyag tartalma, annál egészségesebb, azonban ezzel együtt annál kevésbé édes.

A jól ismert tejcsokoládé tulajdonképpen az étcsokoládénak tejjel kiegészített változata, ám sokszor inkább tejport használnak a könnyebb előállítás végett.

A fehér csokoládé valójában nem igazi csokoládé, mivel kakaó szárazanyagot nem, csak kakaóvajat, tejet, cukrot és olykor vaníliát tartalmaz, ettől függetlenül még így is egészségesebb, mint a kakaós masszából készült társai.

Közismert tévhit, hogy a csokoládé hizlal, ám az igazi, kakaóvajból és kakaó szárazanyagból készült valódi csokoládék mértékkel fogyasztva egyáltalán nem jelentek kockázatot ebből a szempontból, sőt, kis mennyiségben természetes hangulatjavítóként működnek. Hogy miért? A csokoládé tartalmaz triptofánt és feniletilamint. Az előbbi a szerotonin, vagyis az úgynevezett – egyik - boldogság-hormon előanyaga, az utóbbi pedig egy amfetamin-vegyület, amit sokszor neveznek ’szerelem-vegyianyagnak’, mivel javítja az általános hangulatot és hasonló hatása van, mint a kávénak vagy más, koffeintartalmú élelmiszereknek.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.