Menü

Melyik csokoládét válasszuk?

A két leggyakoribb álláspont, amit a csokoládéval kapcsolatban lehet olvasni, az az, hogy egészségtelen és hizlaló, ezért abszolút nem szabad fogyasztani vagy épp az ellenkezője; a csokoládé valójában egészséges, csak minősége nem mindegy.

Az igazság valahol félúton van, mivel a jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládék valójában egyáltalán nem egészségtelenek, azonban a mértékre ebben az esetben is figyelni kell, hiszen általában a jó minőségű csokoládé is nagy százalékban tartalmaz cukrot, valamint a benne található kakaóvaj, ha túl sokat fogyasztunk belőle, kisebb-nagyobb bőrproblémákat okozhat, csakúgy, mint az túlzott mértékben fogyasztott olajos magvak.

Ha tehát a csokoládéból létezik jó választás, melyik az? Ahogy fentebb írtuk, elsősorban az az egyszerű és általános ’szabály’ a mérvadó, miszerint a magasabb kakaótartalmú csokoládé a jobb minőségű. Egészen pontosan azokat a csokoládékat kell keresni, melyeknek a kakaó szárazanyag tartalma legalább 35%, ebből pedig legalább 18% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag. Érdemes mindig elolvasni a csomagoláson az összetevők listáját, mivel sokszor találkozhatunk a kakaóvajon kívül más növényi zsiradékkal is ezekben a termékekben, viszont érdemes tudni, hogy az igazi csokoládéban kakaóvajon kívül nem lehet más.

A csokoládénak tehát a fentebbi kritériumoknak kell megfelelnie, ám mi a helyzet az úgynevezett csokoládéutánzatokkal? Ezek a már jól ismert, általában mikulás és húsvét környékén kapható kakaós masszából, kakaós tejmasszából vagy más bevonómasszából készült ’csokoládék’. Ezek érdemes kerülni, mivel rengeteg cukor mellett többféle növényi zsiradékot is tartalmaznak, nem csak kakaóvajat, ez pedig a koleszterinszintünkre rossz hatással lehet. A növényi zsiradék lehet kókusz- vagy pálmaolaj, általában azért, mert ezek olcsóbbak, mint a kakaóvaj.

Az egyik legegészségesebbnek tartott csokoládé fajta az étcsokoládé. Ez csak cukrot, kakaóvajat, kakaó szárazanyagot, esetleg vaníliát tartalmaz. Minél magasabb a kakaó szárazanyag tartalma, annál egészségesebb, azonban ezzel együtt annál kevésbé édes.

A jól ismert tejcsokoládé tulajdonképpen az étcsokoládénak tejjel kiegészített változata, ám sokszor inkább tejport használnak a könnyebb előállítás végett.

A fehér csokoládé valójában nem igazi csokoládé, mivel kakaó szárazanyagot nem, csak kakaóvajat, tejet, cukrot és olykor vaníliát tartalmaz, ettől függetlenül még így is egészségesebb, mint a kakaós masszából készült társai.

Közismert tévhit, hogy a csokoládé hizlal, ám az igazi, kakaóvajból és kakaó szárazanyagból készült valódi csokoládék mértékkel fogyasztva egyáltalán nem jelentek kockázatot ebből a szempontból, sőt, kis mennyiségben természetes hangulatjavítóként működnek. Hogy miért? A csokoládé tartalmaz triptofánt és feniletilamint. Az előbbi a szerotonin, vagyis az úgynevezett – egyik - boldogság-hormon előanyaga, az utóbbi pedig egy amfetamin-vegyület, amit sokszor neveznek ’szerelem-vegyianyagnak’, mivel javítja az általános hangulatot és hasonló hatása van, mint a kávénak vagy más, koffeintartalmú élelmiszereknek.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.