Menü

Melyik csokoládét válasszuk?

A két leggyakoribb álláspont, amit a csokoládéval kapcsolatban lehet olvasni, az az, hogy egészségtelen és hizlaló, ezért abszolút nem szabad fogyasztani vagy épp az ellenkezője; a csokoládé valójában egészséges, csak minősége nem mindegy.

Az igazság valahol félúton van, mivel a jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládék valójában egyáltalán nem egészségtelenek, azonban a mértékre ebben az esetben is figyelni kell, hiszen általában a jó minőségű csokoládé is nagy százalékban tartalmaz cukrot, valamint a benne található kakaóvaj, ha túl sokat fogyasztunk belőle, kisebb-nagyobb bőrproblémákat okozhat, csakúgy, mint az túlzott mértékben fogyasztott olajos magvak.

Ha tehát a csokoládéból létezik jó választás, melyik az? Ahogy fentebb írtuk, elsősorban az az egyszerű és általános ’szabály’ a mérvadó, miszerint a magasabb kakaótartalmú csokoládé a jobb minőségű. Egészen pontosan azokat a csokoládékat kell keresni, melyeknek a kakaó szárazanyag tartalma legalább 35%, ebből pedig legalább 18% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag. Érdemes mindig elolvasni a csomagoláson az összetevők listáját, mivel sokszor találkozhatunk a kakaóvajon kívül más növényi zsiradékkal is ezekben a termékekben, viszont érdemes tudni, hogy az igazi csokoládéban kakaóvajon kívül nem lehet más.

A csokoládénak tehát a fentebbi kritériumoknak kell megfelelnie, ám mi a helyzet az úgynevezett csokoládéutánzatokkal? Ezek a már jól ismert, általában mikulás és húsvét környékén kapható kakaós masszából, kakaós tejmasszából vagy más bevonómasszából készült ’csokoládék’. Ezek érdemes kerülni, mivel rengeteg cukor mellett többféle növényi zsiradékot is tartalmaznak, nem csak kakaóvajat, ez pedig a koleszterinszintünkre rossz hatással lehet. A növényi zsiradék lehet kókusz- vagy pálmaolaj, általában azért, mert ezek olcsóbbak, mint a kakaóvaj.

Az egyik legegészségesebbnek tartott csokoládé fajta az étcsokoládé. Ez csak cukrot, kakaóvajat, kakaó szárazanyagot, esetleg vaníliát tartalmaz. Minél magasabb a kakaó szárazanyag tartalma, annál egészségesebb, azonban ezzel együtt annál kevésbé édes.

A jól ismert tejcsokoládé tulajdonképpen az étcsokoládénak tejjel kiegészített változata, ám sokszor inkább tejport használnak a könnyebb előállítás végett.

A fehér csokoládé valójában nem igazi csokoládé, mivel kakaó szárazanyagot nem, csak kakaóvajat, tejet, cukrot és olykor vaníliát tartalmaz, ettől függetlenül még így is egészségesebb, mint a kakaós masszából készült társai.

Közismert tévhit, hogy a csokoládé hizlal, ám az igazi, kakaóvajból és kakaó szárazanyagból készült valódi csokoládék mértékkel fogyasztva egyáltalán nem jelentek kockázatot ebből a szempontból, sőt, kis mennyiségben természetes hangulatjavítóként működnek. Hogy miért? A csokoládé tartalmaz triptofánt és feniletilamint. Az előbbi a szerotonin, vagyis az úgynevezett – egyik - boldogság-hormon előanyaga, az utóbbi pedig egy amfetamin-vegyület, amit sokszor neveznek ’szerelem-vegyianyagnak’, mivel javítja az általános hangulatot és hasonló hatása van, mint a kávénak vagy más, koffeintartalmú élelmiszereknek.

Amit a só fogyasztásáról tudni kell

Nagyon felkapott téma az egészséges táplálkozás terén a kevesebb só fogyasztása, de azért nem jó átesni a ló túloldalára. Sóra szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy mennyire és milyenre.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!

A homoktövis fogyasztásának lehetőségei

A homoktövis névvel sokfelé találkozhatunk, nem csak gyógynövényként emlegetve, hanem ételek és italok alapanyagaként, de nézzük, hogy a belőle készült dolgokat mire használhatjuk.

A torma nem csak húsvétkor hasznos

A hazai tormafogyasztás nagyrészt az ünnepekhez kötődik: húsvétkor és karácsonykor kuriózumként kerül a torma az asztalra, de kevesen fogyasztják azt rendszeresen. Holott tormát, valamint a belőle készült krémet az év szinte minden időszakában kapni a boltokban. Valamint ezerszínű felhasználása mellett, számos pozitív hatása is van, amely miatt érdemes időközönként fogyasztani