Mennyi vízre van szükségünk és milyen forrásokból juthatunk hozzá?
- Dátum: 2022.07.26., 05:49
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- betegség, dehidratáció, edzés, fáradtság, fejfájás, folyadékbevitel, folyadékfogyasztás, forrás, gyerekek, hasmenés, idősek., iszik, izzadás, kalkulátor, légzés, sejt, sport, százalék, szédülés, széklet, szoptatás, szükség, tanulás, teljesítőképesség, terhesség, testtömeg, túlsúlyos, tünet, víz
Sok kérdés felmerül a folyadékfogyasztással kapcsolatban, a legfontosabbakat most szeretnénk ebben a cikkben összeszedni.
A legfontosabb kérdések egyike, hogy mit, mikor és mennyit igyunk:
Nyilván a legjobb a víz, már a napot érdemes ezzel kezdeni, s étkezések között is a nap folyamán folyamatosan pótoljuk a folyadékot szervezetünkben, s még este lefekvés előtt is igyunk meg egy pohárral.
A kérdésre, hogy mennyit igyunk, nos a válasz nagyon egyéni.

Egy újszülött vízkészlete 97%, mely idővel egyre fogyatkozik. Időseknél, ha ez az arány 35% alá megy, akkor az már halálos, ez azonban a két szélsőséges példa. A neten találhatóak úgynevezett vízfogyasztási kalkulátorok, ezek segítségével kiszámolhatjuk, hogy mennyi vízre van szüksége a szervezetünknek. Egy felnőtt ember testtömegének körülbelül 60 százaléka víz, mely létfontosságú a sejtjeinknek, ezért kell pótolni rendszeresen ezt a mennyiséget, hiszen már 1-2%-os veszteség fejfájást, fáradtságot, szédülést okozhat.
Minél nagyobb a testtömegünk, annál több folyadékot kell innunk, így a túlsúlyos emberek vízpótlása más, mint a normális testtömegűeké. Megjegyzem a megfelelő folyadékbevitel a súlycsökkentést is segíti, hiszen nagyon sokszor akkor is eszünk, amikor nem is éhesek vagyunk, hanem csak szomjasak.
Mivel pótolhatjuk a folyadékot a víziváson kívül?
Például zöldségekkel, vagy gyümölcsökkel, melyeknek átlagosan 85-90%-a víz. Bár a folyadék pótlásának legideálisabb módja a víz, a változatosság miatt beiktathatunk 100 százalékos gyümölcsleveket, tejet, kakaót, kávét, limonádékat, ízesített vizeket.
Tudni kell, hogy aki sokat kávézik, sok vizet hajt ki a szervezetéből, hiszen a koffein köztudottan vízhajtó hatással bír, ezért egy csésze fekete után is fontos inni egy nagy pohár vizet.
Mennyi vízre van szükségünk naponta?

Naponta kb. 2 és fél liter vizet veszítünk különböző csatornákon keresztül: vizelettel, légzéssel, izzadással, széklettel, ezért ugyanennyit kell pótoljunk is.
Sport, fizikai munka, edzés esetén, illetve kánikulai melegben, hőségben vagy speciális állapotokban – pl. terhesség, szoptatás idején, hasmenéskor, hányás és egyéb betegségek esetén –akár 2-3-szorosára is növekedhet a folyadékszükségletünk, de több folyadék szükséges például az iskolában, tanuláskor, vizsgázás előtt is, ugyanis a mentális teljesítményt erősen befolyásolja hidratáltsági állapotunk.
Edzés alatt sokat romolhat a fizikai teljesítőképességünk, ha nem iszunk eleget, autóvezetés közben pedig segíti az éberséget, ha odafigyelünk a folyadékpótlásra, ezért indulás előtt is készítsünk magunk mellé egy palack vizet még akkor is, ha rövidebb távra indulunk.
Hosszabb ideig tartó, intenzív sportolás alkalmával a víz mellet indokolt lehet még a különféle sportitalok, izotóniás italok fogyasztása, amely biztosítja a víz-, szénhidrát- és ásványianyag-pótlást.
Akiknek vese-, szív- vagy anyagcsere-betegségük van, mindenképp kérjék ki és fogadják meg orvosuk tanácsát a napi folyadékszükséglet tekintetében, ugyanis nekik akár ártalmas is lehet a túl sok folyadék bevitele.

Melyek a jelei annak, ha keveset ittunk?
Amennyiben fejfájást, fáradtságot, fizikai állóképességünk csökkenését tapasztaljuk, akkor dehidratáció áll a tünetek hátterében. Különösen a túlsúlyos gyermekek esetében kell odafigyelni arra, hogy nekik több folyadékra van szükségük, így ők még jobban ki vannak téve a dehidratáció veszélyének. A gyereken kívül az idősek esetében is fontos az odafigyelés, hiszen ők is veszélyeztetettek. Az idősek kevesebbet esznek, isznak, elfelejtkeznek a folyadékpótlásról, ezért őket is folyamatosan figyelmeztetni kell erre, kínáljuk őket rendszeresen vízzel és egyéb italokkal, teákkal.
Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?
Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?
7 gyógyszermentes tipp a megfázás kezelésére
A hidegebb hónapokban szinte elkerülhetetlen, hogy időről időre utolérjen bennünket egy kellemetlen megfázás. Az orrdugulás, a torokkaparás, a köhögés és az általános rossz közérzet akár napokra is megnehezítheti a mindennapokat. Bár a náthát okozó vírusokat nem lehet néhány nap alatt egyszerűen eltüntetni, a tünetek enyhítésére számos gyógyszermentes módszer létezik.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.