Mi okozza a cukor utáni sóvárgást?
- Dátum: 2022.07.12., 05:24
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- addiktív, cukor, cukorbetegség, édesség, folyadékbevitel, hormonális zavarok, inzulinrezisztencia, króm, nassolás, rendszertelen étkezés, sóvárgás, szénhidrát, szomjúság
Talán ismerős lehet az a helyzet, amikor szinte ellenálhatatlan vágyat érzünk egy kis édesség vagy cukor desszert elfogyasztására. Ez nem ritka jelenség és szinte mindenkinél előfordul, ám ha túl gyakran és túl sok édességet kívánunk, érdemes lehet kivizsgálni a jelenséget, mivel valamilyen egészségügyi ok állhat a háttérben.
Az egyik leggyakoribb ok a cukor utáni sóvárgás mögött a rendszertelen étkezés. A vércukorszintnek a nap folyamán végig stabilnak kell maradnia ahhoz, hogy ne érezzünk hirtelen és erős éhséget. Azonban, ha rendszertelenül étkezünk, a vércukor- és az inzulinszintünk hirtelen leeshet, ami pedig abban nyilvánul meg, hogy farkaséhesek vagyunk és ilyenkor a leginkább a cukros, édes, szénhidrátban és energiában gazdag ételeket kívánjunk.

Ha az étkezésünk rendszeres és kielégítő, de mégis gyakran kívánjuk a cukrot, akkor az is lehet, hogy nem fogyasztunk elegendő folyadékot. A szomjúság érzését sokszor az agy éhséggel jelzi, valamint általánosan elismert tény az, hogy a bőséges folyadékfogyasztással csökken az étvágy és az éhség. Egy pohár víz elfogyasztása után, ha érezhetően kevésbé kívánjuk a cukrot és édességet, akkor érdemes odafigyelnünk a rendszeres és bőséges vízfogyasztásra.
Bár régen még nem kezelték tényként, mára tudjuk, hogy a cukor akár addiktív is lehet. Az édes íz egyfajta jutalomként funkcionál a szervezet számára, így minél többször fogyasztunk édességet, annál inkább összekapcsolja az agyunk az édes ízt a jó érzéssel, amit a jutalomközpont vált ki. Ennek azonban idővel az a következménye, hogy ellenálhatatlan vágyat érzünk majd az édességek iránt, mivel az agyunk a boldogsággal kapcsolja össze és ha nem kapunk, akkor a jutalommal járó kellemes érzés is elmarad.

Bár nem a leggyakoribb ok, de előfordulhat, hogy a cukor utáni sóvárgást valamilyen hormonális vagy anyagcsere-probléma okozza. Ez lehet pajzsmirigy-alulműködés, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, PCOS és egyéb szénhidrátanyagcsere-zavarok. Ha egészségesen étkezünk, megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztunk és rendszeresen végzünk testmozgást is, de mégis kínoz az édesség utáni vágy, érdemes lehet kivizsgáltatni a hormonháztartásunkat egy endokrinológussal.
Az is előfordulhat, hogy valamilyen mikrotápanyag hiányzik a szervezetünkből, mint például egyes nyomelemek. A króm egy elengedhetetlen nyomelem testünk számára, még ha nincs is belőle szükség sokra naponta. Azonban, ha krómhiány lép fel a szervezetünkben, akkor a vércukorszint szabályozása felborul, ennek pedig akár ilyen következménye is lehet, mint a cukor utáni sóvárgás. Hosszútávon akár inzulinrezisztenciához is vezethet, így érdemes erre külön figyelmet fordítani és táplálékkiegészítő formájában pótolni vagy több olyan élelmiszert fogyasztani, amiből krómhoz juthat a szervezetünk.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?
A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Amit érdemes tudni az aftákról – kialakulás, kezelés, házi praktikák
Éreztél már fájdalmat a szádban, ami egy fehér foltként jelent meg? Nézzük, mi ez a kellemetlen probléma.
Wild yam - mi ez a növény és mire használják?
Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.