Menü

Mit tesz a testünkkel napi 1 szál sárgarépa?

A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén. Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

Energiatartalma mindössze 52 kcal (218 kJ) tízdekánként, ami nagyjából 7 perc szobabiciklizés energiájának felel meg. Igen gazdag tápanyagokban, B1-, B2- és B6-, valamint C-vitamint tartalmaz, az ásványi anyagok közül kalcium és foszfor mellett vas is van benne. Béta-karotinból - amely az A-vitamin úgynevezett provitaminja - körülbelül 7-15 mg-ot, szénhidrátból átlagosan 6-7 grammot tartalmaz 100 grammonként.

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.

Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része. Igazi bőrvédő mindenes: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.

Már napi 5 deka sárgarépa is fedezi a szervezetünk béta-karotin-szükségletét. Korábban úgy gondolták, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, de kiderült, hogy a bőr - egyébként ártalmatlan - sárgás elszíneződéséhez extrém mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztani. Az egész évben beszerezhető sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, egyes szakértők szerint még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Kifejezetten fontos szerepet kap a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában.

Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.