Menü

Mit tesz a testünkkel napi 1 szál sárgarépa?

A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén. Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

Energiatartalma mindössze 52 kcal (218 kJ) tízdekánként, ami nagyjából 7 perc szobabiciklizés energiájának felel meg. Igen gazdag tápanyagokban, B1-, B2- és B6-, valamint C-vitamint tartalmaz, az ásványi anyagok közül kalcium és foszfor mellett vas is van benne. Béta-karotinból - amely az A-vitamin úgynevezett provitaminja - körülbelül 7-15 mg-ot, szénhidrátból átlagosan 6-7 grammot tartalmaz 100 grammonként.

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.

Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része. Igazi bőrvédő mindenes: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.

Már napi 5 deka sárgarépa is fedezi a szervezetünk béta-karotin-szükségletét. Korábban úgy gondolták, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, de kiderült, hogy a bőr - egyébként ártalmatlan - sárgás elszíneződéséhez extrém mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztani. Az egész évben beszerezhető sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, egyes szakértők szerint még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Kifejezetten fontos szerepet kap a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában.

Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.

5 gyümölcs, amit jobb héjastól megenni – abban van a legtöbb vitamin

Sok gyümölcsöt automatikusan meghámozunk, pedig nem biztos, hogy ezzel jót teszünk magunknak. A gyümölcsök héjában ugyanis számos értékes növényi vegyület, rost, vitamin és ásványi anyag található. Természetesen nem minden gyümölcs héja ehető, és az sem mindegy, hogyan fogyasztjuk őket.

Cink, ami elengedhetetlen az egészségükhöz

A cinkről leggyakrabban akkor hallunk, amikor beköszönt az őszi-téli időszak, és szóba kerül az immunrendszer támogatása.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.