Mit tesz a testünkkel napi 1 szál sárgarépa?
- Dátum: 2022.07.11., 03:45
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészség, energia, fogyasztás, koleszterin, nitrát, növény, sárgarépa, szépség, zöldség
A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén. Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.
Energiatartalma mindössze 52 kcal (218 kJ) tízdekánként, ami nagyjából 7 perc szobabiciklizés energiájának felel meg. Igen gazdag tápanyagokban, B1-, B2- és B6-, valamint C-vitamint tartalmaz, az ásványi anyagok közül kalcium és foszfor mellett vas is van benne. Béta-karotinból - amely az A-vitamin úgynevezett provitaminja - körülbelül 7-15 mg-ot, szénhidrátból átlagosan 6-7 grammot tartalmaz 100 grammonként.
A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.
Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része. Igazi bőrvédő mindenes: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.
Már napi 5 deka sárgarépa is fedezi a szervezetünk béta-karotin-szükségletét. Korábban úgy gondolták, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, de kiderült, hogy a bőr - egyébként ártalmatlan - sárgás elszíneződéséhez extrém mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztani. Az egész évben beszerezhető sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, egyes szakértők szerint még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Kifejezetten fontos szerepet kap a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában.
Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.