Menü

Mit tesz a testünkkel napi 1 szál sárgarépa?

A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén. Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

Energiatartalma mindössze 52 kcal (218 kJ) tízdekánként, ami nagyjából 7 perc szobabiciklizés energiájának felel meg. Igen gazdag tápanyagokban, B1-, B2- és B6-, valamint C-vitamint tartalmaz, az ásványi anyagok közül kalcium és foszfor mellett vas is van benne. Béta-karotinból - amely az A-vitamin úgynevezett provitaminja - körülbelül 7-15 mg-ot, szénhidrátból átlagosan 6-7 grammot tartalmaz 100 grammonként.

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.

Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része. Igazi bőrvédő mindenes: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.

Már napi 5 deka sárgarépa is fedezi a szervezetünk béta-karotin-szükségletét. Korábban úgy gondolták, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, de kiderült, hogy a bőr - egyébként ártalmatlan - sárgás elszíneződéséhez extrém mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztani. Az egész évben beszerezhető sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, egyes szakértők szerint még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Kifejezetten fontos szerepet kap a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában.

Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.

Mit tehetünk a gyorsabb sebgyógyulásért?

Talán nincs olyan ember a Földön, akinek ne lett volna már sebe itt-ott. Néha ezek elég lassan gyógyulnak, de vannak praktikák, amelyekkel kicsit segíthetünk

Hiperhidrózis, amikor az izzadás már nem áll meg

Az izzadás szervezetünk természetes és fontos folyamata, de van az az eset, amikor szervezetünk túlzásba esik, ez a hiperhidrózis.