Menü

Miért fontos a csapatépítés?

Hétvégén kétnapos csapatépítő programon vettem részt a kollegáimmal, így már akkor megfogalmazódott bennem, hogy erről a témáról érdemes írni. Mi a csapatépítés lényege, hogy zajlik, miért van rá szükség és kiknek ajánlott, ezekről szól mai cikkünk.

A csapatépítés lényege tulajdonképpen az összekovácsolódás, a személyes kapcsolatok kiépítése és erősítése. Tény, hogy azok a csapatok, ahol kevesebb a személyes konfliktus, sokkal hatékonyabban működnek, ennek oka, hogy jóval kevesebb a személyes ellentét, ezért fontos időről időre csapatépítő tréningeket, kirándulásokat, programokat szervezni.

A csapatépítő tevékenység lényege, hogy megteremti a lehetőséget a kollegák ismereteinek elmélyítésére, a kapcsolatok szorosabbá válására, egy program, ahol mindenki jól érzi magát, kortól és nemtől, beosztástól függetlenül.

A csapatépítés nem azonos a céges továbbképzésekkel és előadásokkal, de ennek is a hatékonyság fejlesztése a célja.

A csapatépítés olyan program, vagy programsorozat gyűjtőneve, amelyek célja a csapaton belüli szerepek kialakítása, megerősítése, a személyes konfliktusok megoldása.

Minden hatékony munkavégzés alapja az ilyen jellegű szervezetfejlesztés, mely nemcsak munkahelyi csoportoknak ajánlott, hanem sportegyesületeknek, iskolai osztályoknak is.

A csapatépítés lehet beltéri és kültéri, történhet a cégnél, vagy külső helyszínen (bár megjegyzem utóbbi sokkal jobb) de kombinálhatóak is ezek egymással.

A csapatépítés hatékony munkakapcsolatokat létesít, összehangolja a közös célokat, megelőzi, vagy megoldja a személyes konfliktusokat, problémákat, csökkenti vagy tisztázza a félreértéseket.

Ahol sok ember dolgozik együtt, ott ez elkerülhetetlen, így nagyon fontos a csapatépítés, hiszen ezáltal minden munkavállaló érzi, hogy fontos a feladata a cégnél, fontos a munkája, szükség van rá, elfogadják, szeretik, ez pedig hatékony és kedvelt módszer arra, hogy a siker felé vigye a csapatot.

A problémamegoldás fontossága azért kiemelkedően lényeges, mert egy jól kialakított és elfogadó közösség tud csak hatékonyan dolgozni és sikereket elérni.

Az együttműködés fejlesztése, a tiszta és egyenes kommunikáció kiépítése egy csapatépítő program legfőbb feladata.

Egy közösen eltöltött hétvége után mindenki friss élményekkel, feltöltődve, jókedvűen tér haza és folytatja a munkáját, méghozzá sokkal kellemesebb hangulatban és környezetben, hiszen a közös élményeket átültetik a hétköznapi munkahelyi tevékenységeik területére.

A kollegáimmal sokszor hónapokig emelgetünk egy-egy szállóigét, vicces történetet, élményt, melyeket a csapatépítő túrákon, evezéseken, bicajtúrák alkalmával éltünk át együtt.

A csapatépítő tréningek arra is jók, hogy - mivel jobban megismerjük a másikat a munkahelyi környezeten kívül - a résztvevők együttműködési készsége és tolerancia szintje is nő, nagyobb lesz az elfogadás bennük a másikkal szemben, ez pedig oldja a stresszt a későbbiekben.

Csapatépítő programok lehetnek a fent említetteken túl játékok, túrák, tréningek, szakmai rendezvények, közös jótékonykodási programok, karitatív tevékenységek.

A csapatépítés legfőbb célja tehát a dolgozók stresszmentesítése, motivációjuk fenntartása, elősegíti az alkalmazottak közötti kommunikáció elősegítése, a bizalom kiépítése és egymás – munkahelyi környezeten túli – megismerése. Ezáltal hatékonyabbá válik a közös munka.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.