Menü

A szorongás tünetei és fajtái

Amikor találkozunk egy stresszt kiváltó ingerrel (úgynevezett stresszorral), működésbe lép szervezetünk védekező rendszere, azaz az endokrin- és vegetatív idegrendszerünk.

A kibocsátott hormonok szabályozzák félelmi reakciónk elindítását, majd a fenyegetés elmúltával azok leállítását. Szorongászavarról akkor beszélhetünk, amikor ez az egyébként természetes folyamat valamilyen módon sérül, illetve nem optimálisan működik.

A felnőttek kb. 15%-a szenved szorongászavaroktól, ezzel a szorongás a leggyakoribb mentális problémák közé tartozik.

A szorongás tünetei
a szervezet körvonalazatlan, pontosan nem meghatározható fenyegetésre adott reakciója,
amely olyan testi tünetekkel járhat együtt, mint:
szapora légzés
heves szívdobogás
verejtékezés
hányinger
görcsök vagy izomfeszülés
s általában zaklatott érzelmi állapotot okoz, azaz
nyugtalansággal, sírással vagy ingerlékenységgel jár együtt.

A szorongás fajtái

Mindannyiunknak van egy személyes szorongásszintje, azaz egy bizonyos hajlamunk arra, hogy mennyire szorongunk. Ezt az általános szorongási szintet nevezzük vonásszorongásnak, amely genetikailag meghatározott, s amely elsősorban korai, gyermekkori élményeink mentén alakul ki. Abban is különbözünk, hogy milyen szituációk váltanak ki belőlünk szorongást, s erre helyzeti vagy állapotszorongásként hivatkozunk.
A szorongásos zavaroknak fajtái
Generalizált szorongás
Generalizált vagy ún. „szabadon lebegő” szorongásról beszélünk akkor, amikor a szorongás általánosan, az összes tevékenységre kiterjedően jelenik meg. Mivel minden esemény a fenyegetettség érzését váltja ki, egyfajta állandó „harcra készültség” jellemezheti az egyént, aki úgy érezheti, hogy folyamatosan védekezni kényszerül. Generalizált szorongás bármikor kialakulhat, azonban legtöbbször gyermek- vagy serdülőkorban jelenik meg először, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

Fóbiák
Ezzel szemben, fóbiák esetében egy meghatározott tárggyal, tevékenységgel vagy szituációval szemben jelenik meg a szüntelen és irracionális félelem. A fóbiák olyannyira egyediek lehetnek, hogy több, mint 500-féle megnevezhető fóbia létezik.

Pánikzavar

A pánikzavarosok visszatérő rettegéshullámokban szenvednek, amelyek a szorongás már említett testi tünetei mellett gyakran az önkontroll elvesztésétől való félelemmel, legsúlyosabb esetben pedig halálfélelemmel is együtt járnak.

Kényszeres zavarok
Kényszeres zavarokról beszélünk akkor, amikor a szorongást ismétlődő, akaratlanul betolakodó gondolatok okozzák, illetve amikor az egyén a szorongás csökkentése érdekében gyakran ismételendő, "ritualizált" cselekvéseket végez.

Akut stressz-zavar és PTSD
Akut, illetve poszt-traumás stressz-zavarról (PTSD) beszélünk akkor, amikor a szorongás egy különösen megterhelő vagy traumatikus esemény hatására jön létre.

Ilyen esetekben a félelem és annak járulékos tünetei hosszú idővel az esemény után is tartósan fennállhatnak.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.