Menü

Arginin (L-arginin): Hatása és szedése

Az arginin egy fehérjealkotó aminosav. Több szerepe is van. Elősegíti például, hogy a felesleges nitrogén távozzon a szervezetünkből. De mi is valójában az arginin, mi a hatása és káros hatásai, vannak-e veszélyei – és hogyan kell szedni?

Arginin hatása
Az arginint (vagy L-arginin) 1886-ban fedezték fel egy csillagfürt nevű növényből. Nem esszenciális aminosav, ugyanis a szervezet képes előállítani glutaminsavból is, illetve a karbamidciklus során is keletkezik arginin. A karbamidciklus az élet egyik alapeleme, ezzel szabadul meg a szervezetünk a felesleges nitrogén 86%-tól vizelet formájában.
Ugyanakkor, ha a szervezetünket erőteljes stressz éri, mint például baleset, műtét, betegség, tartós pszichés stressz, vagy akár fizikai megterhelés (sport vagy testépítés) – illetve ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis történik (terhesség vagy növekedés) akkor szükség van a külső pótlására. Ezért szemiesszenciális aminosavnak minősül.

Miben található arginin?
Az arginin része annak a 20+2 aminosavnak, amelyek a fehérjét alkotják – csakúgy, mint a glutamin és a BCAA. Éppen ezért azokban az ételekben található meg nagy koncentrációban, amelyek sok fehérjét tartalmaznak.

Ilyenek például:
hús
hal
szárnyasok
tejtermékek
mogyoró
mogyoróvaj
szója fehérje.
Az arginin szedése

Az arginint sok célra lehet használni. Érdemes kúraszerűen alkalmazni 2-3 hétig, majd 1-2 hét pihenőt tartani a szedésével. A legerőteljesebb hatást éhgyomorra gyakorolja.
Amennyiben szeretnéd kipróbálni az arginint, a Mega Arginine-t ajánljuk, amely 90 darab kapszulát tartalmaz. De ha jobban szereted a kapszulák helyett a folyadékot, akkor számodra az Arginine Liquid a megfelelő választás.

L-arginin káros hatásai
Az argininnek a javasolt napi beviteli értéket megtartva (25 gramm) biztonságos a szedése, mellékhatása nem ismert.
Amennyiben bármilyen betegséggel vagy problémával küzdesz, kérjük, a szedése előtt keresd fel az orvosodat, és kérd ki a véleményét.

Összefoglalás
Szemiesszenciális aminosav, de ha aktívan sportolsz, könnyen le tud csökkenni a termelődése, ezért érdemes pótolni.
Azok az ételek tartalmazzák főleg, amelyek fehérjében gazdagok – de érdemes táplálékkiegészítőket is használni e célból.
A javasolt napi beviteli érték megtartásával nincs ismert mellékhatása, biztonságos a szedése.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?