Menü

Mennyire káros a folyamatos képernyőnézés?

Görgeted a Facebookot, az Instát. Nézed a TV-t, a Netflixet. Olvasol a laptopodon. Nagy biztonsággal jelenthetjük ki, hogy rengeteg időt töltünk képernyők bámulásával, ami egyértelműen nem tesz jót szemünk egészségének. De miért is és mivel is érdemes tisztában lenni?

A folyamatos képernyőnézés rengeteg negatív hatással bír szemünk egészségére: homályos látás, erőltetett szem érzés, makula degeneráció, szürke hályog, száraz szemek. Néhányak alvási nehézségekkel küzdenek.

Mi a kék fény?

A kék fény a fény látható spektrumának egyik színe. A többi színnel együtt (piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya) adják a fehér fényt, amit látunk, amikor a nap süt. Minden színnek más hullámhossza és energiaszintje van. A kék fény alacsonyabb hullámhosszú, viszont magasabb energiájú. Néhány kutatás a kék fény negatív hatását az alacsony hullámhossznak (415 és 455 nanométer (nm)) tulajdonítja. A TV-k, okostelefonok, LED izzók hullámhossza általában 400 és 490 nm közötti.

A szemre gyakorolt hatás

Nagy mennyiségben a napból a szembe érkező ultraibolya sugárzás és kék fény is növeli a szembetegségek kialakulási esélyeit. Ez vetette fel a kérdést, vajon a képernyőkből érkező kék fény is káros-e.

A számítógép használók fele küszködik valamilyen szemproblémával. A kék fény a retinát is károsíthatja. Ezt hívják fototoxicitásnak. A kár mértéke a hullámhossztól és a kitettségi időtől függ. Állatokkal végzett kutatások során azt találták, hogy a rövid idejű kitettség is káros (néhány perctől néhány óráig). Ha azonban szűrőt használtak, amely a kék fény 94%-át kiszűri, már jóval kisebb volt az okozott sérülés.

Kék fény és az alvás

Ha este sokáig tapadunk a képernyőre, az egyértelműen csökkenti az alvásminőségünket. A kék fény ugyanis a cirkadián ritmusunkat zavarja össze. Azt üzeni az agyunknak, hogy ébredjen fel, miközben éppen meg kellene nyugodnia. Egy tanulmányban megállapították, hogy már két óra kék fénynek való kitettség is leállította az alváshormon, vagyis a melatonin termelődését. Fontos lenne, hogy 3 órával lefekvés előtt már semmiféle képernyőt ne használjunk, ezzel jelentősen javítható az alvás minősége.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A gyerekek szemére ugyanúgy káros a kék fény. A túlzott képernyőhasználat növelheti esélyeiket a túlsúlyra, rövidlátásra, figyelemzavarra. A szervezetük éjszaka akár még a felnőtt szervezetnél is lassabban termelheti a melatonint.

Mentális egészségre gyakorolt hatás

Állatkísérletekben az éjszakai kék fénynek való kitettség összefüggésbe volt hozható a depressziós tünetekkel. Itt térünk rá az eddig fellelhető egyetlen pozitív hatásra. Az tapasztalták ugyanis, hogy a depresszió egy formájában, ami az évszakok változásával jár együtt, a reggeli 20 perces kék fénynek való kitettség javította a betegség tüneteit.

Felhasznált forrás: https://www.webmd.com/eye-health/blue-light-health

Fort Molnár Henriett

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

Lézeres arcmaszkok – szike helyett: az esztétikai megújulás új generációja

Az esztétikai orvoslás és a kozmetológia az elmúlt évtizedben látványos irányváltáson ment keresztül. A páciensek egyre inkább a nem invazív, fájdalommentes, gyors regenerációt kínáló megoldásokat keresik, amelyekkel elkerülhető a szike, az altatás és a hosszú gyógyulási idő.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.