Menü

Mennyire káros a folyamatos képernyőnézés?

Görgeted a Facebookot, az Instát. Nézed a TV-t, a Netflixet. Olvasol a laptopodon. Nagy biztonsággal jelenthetjük ki, hogy rengeteg időt töltünk képernyők bámulásával, ami egyértelműen nem tesz jót szemünk egészségének. De miért is és mivel is érdemes tisztában lenni?

A folyamatos képernyőnézés rengeteg negatív hatással bír szemünk egészségére: homályos látás, erőltetett szem érzés, makula degeneráció, szürke hályog, száraz szemek. Néhányak alvási nehézségekkel küzdenek.

Mi a kék fény?

A kék fény a fény látható spektrumának egyik színe. A többi színnel együtt (piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya) adják a fehér fényt, amit látunk, amikor a nap süt. Minden színnek más hullámhossza és energiaszintje van. A kék fény alacsonyabb hullámhosszú, viszont magasabb energiájú. Néhány kutatás a kék fény negatív hatását az alacsony hullámhossznak (415 és 455 nanométer (nm)) tulajdonítja. A TV-k, okostelefonok, LED izzók hullámhossza általában 400 és 490 nm közötti.

A szemre gyakorolt hatás

Nagy mennyiségben a napból a szembe érkező ultraibolya sugárzás és kék fény is növeli a szembetegségek kialakulási esélyeit. Ez vetette fel a kérdést, vajon a képernyőkből érkező kék fény is káros-e.

A számítógép használók fele küszködik valamilyen szemproblémával. A kék fény a retinát is károsíthatja. Ezt hívják fototoxicitásnak. A kár mértéke a hullámhossztól és a kitettségi időtől függ. Állatokkal végzett kutatások során azt találták, hogy a rövid idejű kitettség is káros (néhány perctől néhány óráig). Ha azonban szűrőt használtak, amely a kék fény 94%-át kiszűri, már jóval kisebb volt az okozott sérülés.

Kék fény és az alvás

Ha este sokáig tapadunk a képernyőre, az egyértelműen csökkenti az alvásminőségünket. A kék fény ugyanis a cirkadián ritmusunkat zavarja össze. Azt üzeni az agyunknak, hogy ébredjen fel, miközben éppen meg kellene nyugodnia. Egy tanulmányban megállapították, hogy már két óra kék fénynek való kitettség is leállította az alváshormon, vagyis a melatonin termelődését. Fontos lenne, hogy 3 órával lefekvés előtt már semmiféle képernyőt ne használjunk, ezzel jelentősen javítható az alvás minősége.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A gyerekek szemére ugyanúgy káros a kék fény. A túlzott képernyőhasználat növelheti esélyeiket a túlsúlyra, rövidlátásra, figyelemzavarra. A szervezetük éjszaka akár még a felnőtt szervezetnél is lassabban termelheti a melatonint.

Mentális egészségre gyakorolt hatás

Állatkísérletekben az éjszakai kék fénynek való kitettség összefüggésbe volt hozható a depressziós tünetekkel. Itt térünk rá az eddig fellelhető egyetlen pozitív hatásra. Az tapasztalták ugyanis, hogy a depresszió egy formájában, ami az évszakok változásával jár együtt, a reggeli 20 perces kék fénynek való kitettség javította a betegség tüneteit.

Felhasznált forrás: https://www.webmd.com/eye-health/blue-light-health

Fort Molnár Henriett

A kar zsibbadása – lehetséges okok és mikor kell orvoshoz fordulni

A kar zsibbadása egy összetett tünet, amely mögött számos eltérő ok húzódhat meg. A pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez, ezért a tartós vagy visszatérő panaszokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

Pár dolog, amin nem érdemes spórolni

Az életben számos területen csábító lehet a költségek csökkentése, de vannak olyan kiadások, ahol a spórolás hosszú távon többe kerülhet – akár pénzben, akár egészségben vagy időben. Ezek azok a pontok, ahol érdemes inkább minőségbe és megbízhatóságba fektetni.

A Huntington-kór: Küzdelem az elkerülhetetlen ellen

A Huntington-kór az orvostudomány egyik legkegyetlenebb kihívása, egy olyan örökletes, neurodegeneratív betegség, amely nemcsak a testet, hanem az elmét és a személyiséget is módszeresen leépíti. Gyakran nevezik a „legrosszabb betegségnek”, mivel egyesíti az Alzheimer-kór szellemi hanyatlását, a Parkinson-kór mozgásszervi nehézségeit és a skizofrénia pszichés tüneteit. Egyetlen hibás gén okozza, amely generációkon átívelve veti árnyékát az érintett családokra.