Menü

Miért nem emlékszünk az álmainkra?

A jobbik eset, ha a napjainkból 6-7-8 órát (kinek mennyi az ideális) alvással tölthetünk.

Jó, most nem a háromgyerekes anyuka énem fog beszélni a 8 órás alvásokról, de tegyük fel, hogy alszunk. Eleget. Pihentetőt. Normál esetben az életünk körülbelül egyharmadát töltjük alvással. Gyakran álmodunk is, még ha nem is mindig emlékszünk rá. Vajon miért van az, hogy nem emlékszünk az álmainkra?

Előfordul persze, hogy mikor felébredünk, emlékszünk az álmainkra, nagyon valóságosnak tűnnek, de az is lehet, hogy azonnal elfelejtjük őket, Ennek a jelenségnek nagyrészt hormonális okai vannak.

Mitől függ, hogy emlékszünk-e az álmainkra?

Talán hallottuk már a REM-fázis kifejezést, ez angolul így hangzik: „rapid eye movement”, vagyis gyors szemmozgásos fázis. Ekkor a legaktívabb az agyunk, ekkor jelennek meg az álmok.

Szakemberek szerint az álmaink először a rövid távú memóriába kerülnek, majd innen juthatnak el a hosszú távú memóriáig egy bizonyos hormon segítségével, ez azonban már az álmok kisebb hányadával történik meg.

Az álmok a hosszú távú memóriába egy noradrenalin nevű hormon segítségével jutnak át, s általában alvás közben a szintje alacsony marad. Ha valamiért mégis megemelkedik e hormon mennyisége, azzal magyarázható, hogy erős az álom érzelmi hatása, olykor fel is riadunk erre, ekkor mondjuk, hogy rémálmot láttunk.

Akik az álmukra emlékeznek, magasabb a noradrenalin hormon szinttel bírnak, mely átviszi álmuk képeit a hosszútávú memóriába.

Általában közvetlenül ébredés után a legnagyobb az esélye annak, hogy emlékezzünk az álmainkra, ilyenkor érdemes lejegyezni őket, hogy később egy álomfejtés során megkereshessük az okokat, magyarázatokat, összefüggéseket.

Megemlítendő, hogy gyakran az is okoz rémálmot, hogy lefekvés előtt olyat ettünk, ami megzavarja az alvásunk nyugalmát, vagy túl sok ételt/italt vettünk magunkhoz, ebben az esetben érdemes tanulmányozni a lefekvés előtt ajánlott, vagy éppenséggel kerülendő élelmiszerek listáját.

Ha valakinek fontos, hogy vissza tudjon emlékezni arra, amit álmodott, érdemes megfogadni a következő praktikákat.

A legjobb, ha közvetlenül ébredés után megpróbáljuk feljegyezni, amit álmunkban láttunk, akkor nem veszik el, nem felejtődik el. Érdemes álomnaplót vezetni, megfejtésüket eltehetjük későbbre. S végezetül egy érdekesség: megfigyelték, hogy azok az emberek, akik a háziállatukkal együtt pihennek, általában sokkal pihentetőbben és nyugodtabban alszanak.

Ezeket az ételeket soha ne adja a kutyájának!

Sokan úgy tekintenek kutyájukra, mint a család teljes jogú tagjára, ezért természetesnek tűnik, hogy néha megosztják velük az asztalról maradt falatokat. Egy kedves pillantás, egy csóváló farok, és máris a kedvenc négylábú kap egy kis jutalmat. Azonban nem minden emberi fogyasztásra alkalmas étel biztonságos a kutyák számára.

Japán gyaloglás: az egyszerű séta, ami meglepően hatékonyabb lehet a napi 10 000 lépésnél

A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a rendszeres mozgás fontos, de a mindennapokban mégis nehéz következetesen időt szakítani rá. Van, aki a lépésszámlálót figyeli és a napi 10 000 lépést próbálja teljesíteni, másoknak viszont már egy hosszabb séta is komoly kihívást jelent a rohanó hétköznapokban. Erre a problémára kínál egy egyszerű, mégis hatékony alternatívát a japán gyaloglás módszere.

Szabadság útközben – a lakókocsis élet előnyei és kihívásai

A lakókocsis élet sokak számára egyet jelent a teljes szabadsággal. Reggel a Hungary Balaton partján ébredni, másnap már az horvát tengerpartján vacsorázni, miközben az otthonunk mindig velünk van – ez valóban különleges életforma. De vajon tényleg olyan idilli ez az életforma, mint amilyennek a közösségi médiában látszik?

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.