Mi az az ashwagandha és miért tartják csodaszernek?
- Dátum: 2022.01.05., 01:01
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- álombogyó, altató, anyagcsere, Ashwagandha, egészség, életmód, étvágy, görcsoldó, gyökér, gyulladáscsökkentő, ideg, immunrendszer, izom, ló, nyugtató, stresszoldó, termés, tumorellenes, vágykeltő
Az ashwagandha, vagy másnéven álombogyó egy Indiában és Észak-Afrikában őshonos növény, mely a burgonyafélék családjába tartozik. A növény a trópusi területen nő, nagyjából 1-1,5 m között éri el maximális magasságát. A bokor termései apró, vörös bogyók, hasonlóak a cseresznyéhez. Zöldessárga virágai és szürkés szőrökkel borított ágai vannak, gyökerének pedig jellegzetes illata van; a ló illatára hasonlít, innen is a neve: ashwa, vagyis ló. Számos neve van, például az indiai ginszeng, mivel a gyökerének alakja hasonlít a ginszengre, de termése miatt néhány területen téli cseresznyének is hívják. Az álombogyó kifejezés Európában használatos, nyugtató, altató hatása miatt.

Latin neve Withania somnifera, amire utal a benne található kémiai hatóanyag neve is: a witaszomin. A witaszominnak étvágy- és anyagcsere-fokozó hatása van, emellett pedig nyugtatóként is használják. Nagyobb mennyiségben altatószerként is működik. Persze ezek kívül más vegyületek is megtalálhatók az álombogyóban, ilyenek például a különböző alkaloidok, a szaponinok és a növényi szteroidok.
Az ashwagandha hatóanyagai között találunk olyanokat, melyek stresszoldó hatással bírnak, valamint erősítik az immunrendszert. Ezen kívül gyulladáscsökkentő (witanolid), fertőtlenítő, tumorellenes és görcsoldó (szkopoletin, szomniferin) anyagok is vannak benne. Az idegi folyamatokat és az izmok egészséges működését is elősegíti, köszönhetően a benne található kolinnak.
Persze nem csak a népi gyógyászat által kedvelt gyógynövényről van szó, mivel több tanulmány is foglalkozott már a növény egészségmegőrző hatásaival, amik közül több is alátámasztotta, hogy például a rendszeres fogyasztása lelassítja, bizonyos esetekben akár meg is állítva az idegsejtek sorvadását olyan betegségek esetén, mint az Alzheimer-, a Parkinson-, illetve a Huntington-kór.

Szorongás, depresszió és álmatlanság esetén is sikeresen alkalmazzák, köszönhetően a benne található witaszominnak, ami nyugtatóként, nagyobb dózisban pedig altatóként is hatásos. Összességében javítja az agyműködést és a memóriát.
Szokták ajánlani diéta és fogyókúra mellé, mivel nem csak, hogy pozitívan hat az izomtömeg növekedésére és a zsírbontásra, de általánosan is felgyorsítja az anyagcserét. Emellett különböző gyulladások kezelésére is ajánlják, akár a bőr tipikus gyulladásos hibái, a pattanások ellen is bevethető.
Érdekesség, hogy Indiában a régóta ismert vágykeltőként alkalmazzák, valamint a férfiak esetében növeli a tesztoszterontermelődést, a termékenységet és a hímivarsejtek mozgékonyságát.
Ahogy minden csodaszernek, úgy az álombogyónak is két oldala van, így természetesen vannak esetek, amikor nem ajánlott a fogyasztása. Ilyen például, ha valaki autoimmun betegséggel küzd vagy pajzsmirigy-túlműködés áll fenn. A várandós és szoptató anyukák is kerüljék ezt a gyógynövényt, illetve, valamilyen nyugtatót vagy altatót szedők számára sem ajánlott.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.