Tulajdonságok, amelyek azt mutatják, hogy perfekcionista vagy
- Dátum: 2021.12.03., 20:57
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- céltudatosság, elégedetlenség, életmód, kiégés, lélek, maximalizmus, perfekcionizmus, tökéletesség
A perfekcionisták nagyon gyakran állítanak magukkal szemben magas elvárásokat, rendkívül önkritikusak tudnak lenni, amennyiben a felállított színvonalat nem sikerül teljesíteniük. A jelenség pszichológiai hatásai nagyon nehezen ellenőrizhetők.
Gyanakodhatsz, hogy a tökéletességre törekszel te is, amennyiben igaz rád, hogy:

gyakran foglalkozol a részletekkel, szabályokkal, vagy a teendők listájával.
Mindenre kiterjedhet ez a tulajdonságod: munkára, tanulmányokra, sportra.
Erkölcsi-etikai kérdésekben nagyon szigorú véleménnyel bírsz.
Vonakodva ruházol át másokra feladatokat.
Nem szeretsz olyanokkal együttdolgozni, akik nem ugyanolyan módon állnak hozzá a munkához, mint te.
Nem számít, mit értél el, az elégedettség érzése átmeneti. Mindig van újabb tennivaló, amit meg kell csinálni.
A dolgok feketék vagy fehérek. Nincs a kettő között átmenet.
Azt hiszed, hogy csak akkor leszel békében magaddal, nyugodt belül, ha kívülről minden rendben.
Ha valamibe hiba csúszik, vagy nem éred el a maximális szintet, akkor az nem sikerült.
Titokban ítélkezel olyan személyekről, akiknek látod a hibáit.
A perfekcionizmus 3 fajtája
Három típusú perfekcionizmus különböztethető meg aszerint, hogy milyen hiedelmek, attitűdök és motivációk állnak a személy működésének hátterében.

Self-orientált: az énközpontúak rendkívül magas színvonalat állítanak fel magukkal szemben, törekszenek a tökéletességre, és elvárják maguktól is a tökéletességet.
Társadalmi elvárásokkal bírók: ők azt hiszik, hogy tökéletesnek kell lenniük, mert ez másoknak fontos, ezért próbálják a lehető legkevesebb hibát elkövetni, sőt a hibátlanságot célozzák meg.
Azok, akik e két típus valamelyikébe tartoznak, általában nagyon kritikusak önmagukkal szemben.
Különcök: csak másokkal szemben ítélkeznek. Nemcsak azt várják el, hogy a többi ember tökéletes legyen, rendkívül kritikusak is azokkal szemben, akik nem felelnek meg az elvárásaiknak. Az ilyen célratörő személyek hajlamosak a „sötét triád” személyiségjegyeit hordozni magukon (nárcizmus, machiavellizmus és pszichopátia). Nekik sokszor problémáik vannak a bizalommal, a gondoskodással, és a szociális fejlődésükkel.
A tökéletességre való törekvés következményei
Ha folyamatosan azt szeretnénk elérni, hogy mindent tökéletesen csináljunk, azzal párhuzamosan szabotáljuk sikerünket a munkahelyen, a tanulmányainkban, vagy a sportpályán. Ez gyakran stresszhez, kiégéshez, és adott esetben egészségügyi problémákhoz vezet, hiszen egyszerre mindenhol tökéletesen teljesíteni lehetetlen küldetés.
Pozitív aspektus: kiderült, hogy a perfekcionizmus alapvetően nem rossz. Miközben a perfekcioniuzmus zavarja a mindennapi élet egyes aspektusait, bizonyos esetekben hasznos lehet. A maximalizmusra való törekvés ugyan magas személyes elvárásokat támaszt, ami viszont ösztönzi a személyt, hogy céljait proaktív módon valósítsa meg. Ezek az erőfeszítések pedig meghozzák az eredményeket, késleltetve a kiégés valószínűségét.

Negatív aspektus: az ilyen típusú gondolkodás árnyoldala a fennálló folyamatos aggodalom, amely hosszabb távon nagyon káros tud lenni. Szorongunk azon, hogy:
hibázunk,
csalódunk másokban,
vagy nem vagyunk képesek megfelelni saját (túl) magas elvárásainknak.
Az állandó tökéletességre való törekvés okozta aggodalmak és stressz súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek, kialakulhat depresszió, szorongás, étkezési zavarok, vagy az állandó fáradtságérzés is jelentkezhet. Az állandó aggodalom növeli a saját teljesítményünkre vonatkozó félelmeket, kétségeket, amely a szervezetet folyamatos stresszben tartja, ez pedig kiégéshez vezet. A burnout-szindróma (kiégés) megnehezíti a kudarcok kezelését, mivel a személy minden hibát katasztrófának él meg.
A maximalizmussal járó negatív következmények, a kiégés kialakulása munkahelyi környezetben a legvalószínűbbek, éppen azért, mert az oktatásban vagy a sportban több a megerősítő támogatás, világosan meghatározottak a célok.
A tanulók/hallgatók a kemény munkáért cserébe jó jegyet kapnak, egy teniszező megnyerhet egy nagy és fontos meccset, míg a kimagasló munkahelyi teljesítményt könnyen figyelmen kívül hagyják, hozzájárulva ezzel a kiégéshez és a cinikus viselkedés kialakulásához.
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.