Menü

A hideg idő kevésbé borús oldala

Igaz, ahogy közeleg a tél, egyre hidegebb van és korábban sötétedik, a kedvünk is nyomottabb és kevesebb az energiánk. Ám ez ne akadályozzon meg bennünket abban, hogy télen is sportoljunk, kiránduljunk és éljünk a hobbijainknak. Sok tévhit kering arról, hogy a hideg milyen hatással van a testünkre, de most nézzünk meg néhányat, amit talán túl sokszor hallottunk mi magunk is.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hidegben náthásak leszünk. Valójában a hideg önmagában nem okoz betegséget. Sőt, az immunrendszerünk éppolyan megfelelően működik, mint melegben, még talán aktívabb is. Ráadásul a kórokozók nagyrésze hidegben nem is él túl, így nem valószínű, hogy kint, a friss levegőn betegszünk le. De akkor mégis miért gyakoribb a náthás és különböző légzőszervi megbetegedések előfordulása ilyenkor?

A válasz egyszerű: a hidegben több időt töltünk bent és kevesebbet szellőztetünk, így az emberek által behordott bacik a zárt térben gyorsan elszaporodnak. Emiatt fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk télen is és fogyasszunk elég vitamint és ásványi anyagot. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehet meghűlni, ha valaki nem megfelelően öltözik fel a hidegben, viszont a baktériumok által okozott nátha és hasonló betegségek nem a hűvös idő miatt támadnak meg minket.

Egy másik gyakori tévhit, hogy hidegben nem szabad kint sportolni. Az igazság az, hogy amellett, hogy a hidegben erősödik az immunrendszerünk, jobban is teljesítünk. Ezt abból a kutatásból derítették ki, ahol a maratonfutók teljesítményét vizsgálták 15 ° fok alatt és 25 ° fok fölött. Azt találták, hogy 15 ° fok alatt gyorsabban futják le ugyanazt a távot, mint 25 ° fölött.

Szintén egy pozitívum a hideg mellett, hogy ilyenkor kevesebbet izzadunk és jobb a koncentrációképességünk is, ám fokozottan ügyelni kell a meleg, réteges ruházatra. Bár kevesebbet, de attól még izzadunk, a nedves ruha pedig könnyen kihűléshez vezethet.

Míg az előző kettő „pozitív” félreértés, addig a következő kevésbé. Sokan úgy tudják, télen megszűnik az allergia. Ez sajnos csak félig igaz. Azok a növények, melyeknek a pollenjei allergiát okoznak, télen valóban nem teremnek, legtöbbjük elfagy, így az ezek által kiváltott allergia télen megszűnik. Viszont a beltéri allergiák, mint például a porallergia, vagy valamilyen penészallergia télen is ugyanúgy jelen vannak, sőt, fel is erősödhetnek. A korábban kifejtett ok miatt történik ez is. A hidegben kevesebbet szellőztetünk, így a benti levegő minősége romlik, ami akár súlyosbíthatja is a beltéri allergiát.

Érdemes tehát télen, a hideg ellenére is több időt tölteni a friss levegőn. Nem csak az immunrendszerünket erősíti, de több kalóriát égetünk ugyanannyi mozgással. Figyeljünk a megfelelő, réteges öltözködésre, a vitaminbevitelre és a rendszeres szellőztetésre, így elkerülhetjük a leggyakoribb téli betegségeket.

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?

A hulladék kérdése – kihívás és lehetőség egyszerre

A hulladékkezelés napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amely nemcsak a városainkat és vidékeinket érinti, hanem globális kihívást is jelent.

A nyári szünet lehetőségei: pihenés vagy tanulás?

Június közepén elcsendesülnek az iskolák folyosói, elbúcsúznak a diákok, és kezdetét veszi a vakáció. Sokan ilyenkor csak a pihenésre és a kikapcsolódásra gondolnak, mások azonban abban látják a lehetőséget, hogy hasznosan, akár tanulással is eltöltsék ezt a közel két és fél hónapot.