Menü

A hideg idő kevésbé borús oldala

Igaz, ahogy közeleg a tél, egyre hidegebb van és korábban sötétedik, a kedvünk is nyomottabb és kevesebb az energiánk. Ám ez ne akadályozzon meg bennünket abban, hogy télen is sportoljunk, kiránduljunk és éljünk a hobbijainknak. Sok tévhit kering arról, hogy a hideg milyen hatással van a testünkre, de most nézzünk meg néhányat, amit talán túl sokszor hallottunk mi magunk is.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hidegben náthásak leszünk. Valójában a hideg önmagában nem okoz betegséget. Sőt, az immunrendszerünk éppolyan megfelelően működik, mint melegben, még talán aktívabb is. Ráadásul a kórokozók nagyrésze hidegben nem is él túl, így nem valószínű, hogy kint, a friss levegőn betegszünk le. De akkor mégis miért gyakoribb a náthás és különböző légzőszervi megbetegedések előfordulása ilyenkor?

A válasz egyszerű: a hidegben több időt töltünk bent és kevesebbet szellőztetünk, így az emberek által behordott bacik a zárt térben gyorsan elszaporodnak. Emiatt fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk télen is és fogyasszunk elég vitamint és ásványi anyagot. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehet meghűlni, ha valaki nem megfelelően öltözik fel a hidegben, viszont a baktériumok által okozott nátha és hasonló betegségek nem a hűvös idő miatt támadnak meg minket.

Egy másik gyakori tévhit, hogy hidegben nem szabad kint sportolni. Az igazság az, hogy amellett, hogy a hidegben erősödik az immunrendszerünk, jobban is teljesítünk. Ezt abból a kutatásból derítették ki, ahol a maratonfutók teljesítményét vizsgálták 15 ° fok alatt és 25 ° fok fölött. Azt találták, hogy 15 ° fok alatt gyorsabban futják le ugyanazt a távot, mint 25 ° fölött.

Szintén egy pozitívum a hideg mellett, hogy ilyenkor kevesebbet izzadunk és jobb a koncentrációképességünk is, ám fokozottan ügyelni kell a meleg, réteges ruházatra. Bár kevesebbet, de attól még izzadunk, a nedves ruha pedig könnyen kihűléshez vezethet.

Míg az előző kettő „pozitív” félreértés, addig a következő kevésbé. Sokan úgy tudják, télen megszűnik az allergia. Ez sajnos csak félig igaz. Azok a növények, melyeknek a pollenjei allergiát okoznak, télen valóban nem teremnek, legtöbbjük elfagy, így az ezek által kiváltott allergia télen megszűnik. Viszont a beltéri allergiák, mint például a porallergia, vagy valamilyen penészallergia télen is ugyanúgy jelen vannak, sőt, fel is erősödhetnek. A korábban kifejtett ok miatt történik ez is. A hidegben kevesebbet szellőztetünk, így a benti levegő minősége romlik, ami akár súlyosbíthatja is a beltéri allergiát.

Érdemes tehát télen, a hideg ellenére is több időt tölteni a friss levegőn. Nem csak az immunrendszerünket erősíti, de több kalóriát égetünk ugyanannyi mozgással. Figyeljünk a megfelelő, réteges öltözködésre, a vitaminbevitelre és a rendszeres szellőztetésre, így elkerülhetjük a leggyakoribb téli betegségeket.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.