Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?
- Dátum: 2021.11.16., 17:04
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- agyfélteke, alapozó terápia, fejlesztés, fejlődés, finom motorika, foglalkozás, gyerekek, írás, iskolára felkészülés, játékos forma, kézdominancia, komplex, koncentráció, megkésett beszédfejlődés, mozgásfejlesztés, mozgáskoordináció, olvasás, ritmusérzék, szakember, torna.
Pár éve még én sem tudtam volna megválaszolni a kérdést, hogy mi is az az alapozó terápia, de ma már szülőként tudom, hogy egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő mozgásterápiáról van szó, mely segíti a gyerekek fejlődését. Az én fiam óvodásként, az iskolára készülve járt erre a terápiára, s bevallom, látványosan sokat fejlődött abban az egy-másfél évben.
Szakembertől megtudtam, hogy minden mozgásfajtához egy, vagy több agyi terület érése kapcsolódik és amennyiben ez a fejlődés megszakad, vagy egy-egy elem kimarad, esetleg nem megfelelő sorrendben épül egymásra, akkor az idegrendszer egyes területei nem megfelelően fejlődnek, ami beszéd- és mozgásügyességi problémákkal, iskoláskorban pedig tanulási nehézségekkel jelentkezhet. Az alapozó terápia ezen a problémán hivatott játékos formában segíteni.
Az Alapozó Terápia tulajdonképpen egy olyan fejlesztés, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődésben kimaradt lépcsőfokokat. A terápia a mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokat kognitív fejlesztéssel ötvözi.
Mint említettem az én fiam az iskolára való felkészülés gyanánt látogatta a tornát, hiszen ez a mozgás segíti a térbeli-és időbeli tájékozódást, javítja a mozgáskoordinációt, támogatja a koncentráció kialakulását, fejleszti a ritmusérzéket, észlelést és érzékelést, megdolgoztatja a jobb és a bal agyféltekét, ezek a fejlesztő gyakorlatok pedig kulcsfontosságúak a későbbi írás-olvasás tanulás szempontjából.
A foglalkozások játékos formában fejlesztik a kézdominanciát (jobb- vagy balkezesség) és a finom motorikát, illetve fejleszti az anyanyelvi készséget megkésett, hibás beszédfejlődés esetén.
A mozgásfejlesztési gyakorlatsorok hatnak a beszéd működéséért felelős területekre.
Az alapozó terápia 5 éves kortól ajánlott, de felső tagozatos gyerekeknél is sikerrel alkalmazható. A foglalkozásokon számos mozgásfejlesztő eszközt használnak, a trambulintól kezdve a labdákon, karikákon, köteleken és babzsákon át az akadálypályákig, melyeket a gyerekek élvezettel és egyre ügyesebben használnak.
A terápia nagyon hatásos többek között megkésett beszédfejlődés esetén, figyelemzavaros gyerekeknél, fejlődésben elmaradt ovisoknál.
A módszer alkalmazása előtt szükséges a gyermekek vizsgálata, melynek során a szakember megbeszéli a szülőkkel a problémás területeket, tüneteket. A terápia, fejlesztés időtartama átlagosan két év, ez a gyermek fejlődésétől és kiindulási szintjétől függően 1-2 év is lehet. A módszert fejlesztésre kizárólag azok a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek alkalmazhatják.
5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti
Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.
Kutya a családban
Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.
Iskolai telefonhasználat pro és kontra
Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.
Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…
Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.
A gyerekek harmada nem reggelizik otthon
A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.