Menü

Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?

Pár éve még én sem tudtam volna megválaszolni a kérdést, hogy mi is az az alapozó terápia, de ma már szülőként tudom, hogy egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő mozgásterápiáról van szó, mely segíti a gyerekek fejlődését. Az én fiam óvodásként, az iskolára készülve járt erre a terápiára, s bevallom, látványosan sokat fejlődött abban az egy-másfél évben.

Szakembertől megtudtam, hogy minden mozgásfajtához egy, vagy több agyi terület érése kapcsolódik és amennyiben ez a fejlődés megszakad, vagy egy-egy elem kimarad, esetleg nem megfelelő sorrendben épül egymásra, akkor az idegrendszer egyes területei nem megfelelően fejlődnek, ami beszéd- és mozgásügyességi problémákkal, iskoláskorban pedig tanulási nehézségekkel jelentkezhet. Az alapozó terápia ezen a problémán hivatott játékos formában segíteni.

Az Alapozó Terápia tulajdonképpen egy olyan fejlesztés, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődésben kimaradt lépcsőfokokat. A terápia a mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokat kognitív fejlesztéssel ötvözi.

Mint említettem az én fiam az iskolára való felkészülés gyanánt látogatta a tornát, hiszen ez a mozgás segíti a térbeli-és időbeli tájékozódást, javítja a mozgáskoordinációt, támogatja a koncentráció kialakulását, fejleszti a ritmusérzéket, észlelést és érzékelést, megdolgoztatja a jobb és a bal agyféltekét, ezek a fejlesztő gyakorlatok pedig kulcsfontosságúak a későbbi írás-olvasás tanulás szempontjából.

A foglalkozások játékos formában fejlesztik a kézdominanciát (jobb- vagy balkezesség) és a finom motorikát, illetve fejleszti az anyanyelvi készséget megkésett, hibás beszédfejlődés esetén.

A mozgásfejlesztési gyakorlatsorok hatnak a beszéd működéséért felelős területekre.

Az alapozó terápia 5 éves kortól ajánlott, de felső tagozatos gyerekeknél is sikerrel alkalmazható. A foglalkozásokon számos mozgásfejlesztő eszközt használnak, a trambulintól kezdve a labdákon, karikákon, köteleken és babzsákon át az akadálypályákig, melyeket a gyerekek élvezettel és egyre ügyesebben használnak.

A terápia nagyon hatásos többek között megkésett beszédfejlődés esetén, figyelemzavaros gyerekeknél, fejlődésben elmaradt ovisoknál.

A módszer alkalmazása előtt szükséges a gyermekek vizsgálata, melynek során a szakember megbeszéli a szülőkkel a problémás területeket, tüneteket. A terápia, fejlesztés időtartama átlagosan két év, ez a gyermek fejlődésétől és kiindulási szintjétől függően 1-2 év is lehet. A módszert fejlesztésre kizárólag azok a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek alkalmazhatják.

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.