Természetes probiotikumok nyomában

A jótékony baktériumtörzsek segítenek a tápanyagok gyors lebontásában, így gátolják a kórokozó baktériumok növekedését a bélrendszerben. Emellett pedig a vitaminképzésben is hasznosak, támogatják az immunsejtek, a T-limfociták szaporodását is.

A probiotikumok nem egyformák. Amellett, hogy mindhárom probiotikum forrás ugyanarra az alapvető célra jó a bélflóra egyensúlyát hivatottak karbantartani, alapvető különbségek vannak közöttük. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy míg a gyógyszernek minősülő probiotikumok előállítását, hatásosságát és biztonságát humán klinikai vizsgálatok bizonyítják és az igen szigorú szabályok szerint működő gyógyszerészeti hatóság ellenőrzi, addig az étrend-kiegészítő készítmények és a természetes élelmiszerekben található probiotikumok hatásossága nem minden esetben bizonyított.

A gyógyszerként kapható probiotikumok változatosságuk miatt komolyabb esetekben tehetnek jó szolgálatot, például antibiotikum kúrák után míg az élelmiszerekben, például joghurtban, kefírben található törzsek a mindennapi egészség fenntartásában játszanak inkább szerepet. Fontos tudni azonban, hogy a kefirhez hasonló probiotikus élelmiszerek probiotikum tartalma nem állandó és rendszerint alacsony, így csak hosszú távú, rendszeres fogyasztásuk segíti az általános egészség és jó közérzet fenntartását, de betegség esetén nem hatékonyak a bélflóra egyensúlyának gyors helyreállításában.

Savanyú káposzta: válasszuk a nem pasztőrizált változatot! Ez a folyamat ugyanis elpusztítja az aktív, jó baktériumokat. A savanyú káposzta és koreai „testvére”, a kimchi immunerősítő vitaminokkal van tele, melyek távoltartják a fertőzéseket.

Miso leves: Japánban igen népszerű – a fermentált szójabab paszta segít emésztőrendszerünk működésében. A probiotikumokkal teli miso-t általában sós levesek készítéséhez használják, amely kalóriában szegény, védő hatású antioxidánsokban és B-vitaminban viszont gazdag.

Kefír: a legenda szerint a Kaukázusban élő juhászok fedezték fel a kefírt – az általuk szállított tej ugyanis buborékos itallá változott. Sűrűvé, krémessé és joghurt-szerűvé – ám a kefírnek saját baktériumtörzsei vannak, no meg néhány segítő élesztőfajtával is rendelkezik.

Kovászos kenyér: ha legközelebb szendvicset készítünk, válasszuk ezt! A kovászos kenyér ugyanis olyan probiotikumot tartalmaz, amely segíti emésztésünket.

Tempeh: ennek az élelmiszernek fermentált szójabab az alapja – az indonéz étel természetes antibiotikumnak számít, amely harcol bizonyos baktériumok ellen. A tempeh fehérjében is gazdag. Általában füstös, diós, gombás ízvilággal jellemzik – lehet pácolni és húsként is alkalmazható.

Joghurt: a probiotikumok legismertebb forrása. A „jó” baktériumok hozzájárulnak ahhoz, hogy gyomrunkban meglegyen a kényes, egészséges egyensúly. A probiotikumok tanulmányok szerint segítenek az laktóz intolerancia csökkentésében is. A hasmenést, a gázképződést és egyéb gyomorproblémákat is enyhítik. Az élő és aktív kultúrákra mindig rábízhatjuk magunkat!

A legjobb természetes prebiotikum források a következők: csicsóka, hagyma, banán, fokhagyma, bab, búza, borsó, articsóka, zabpehely, tej.

Ezen kívül ajánlott a rostokban gazdag táplálkozás is, hiszen a savas pH jobban kedvez a bélben található jó baktériumok szaporodásának.