Menü

Mi a másodlagos dohányfüst és miért veszélyes?

Mit is jelent a másodlagos dohányfüst? Lényegében mások füstjét, amelyet a nemdohányzók is belélegeznek, akaratuk ellenére. Ez pedig passzív dohányzásnak minősül.

A dohányfüst - és így a környezeti dohányfüst is – több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett. Tüdőrákot, szívkoszorúér-betegséget, légzőszervi megbetegedéseket okoz és nagyon sokat ront az asztmások, allergiások állapotán.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és mondjuk ki, legigazságtalanabb, hogy akik sosem dohányoztak, nekik a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

Kitörölhetetlen és döbbenetes emlék számomra a kórház előtt füstölgő, cigarettázó várandós nők látványa.

A dohányzás árt a magzatnak. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók, a dohányzás egészségkárosító hatásairól nem is beszélve.

A dohányzás összefüggésbe hozható a bölcsőhalállal, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral (ADHD). Ráadásul minél több cigarettát szív el az anya, annál nagyobb a veszélye az elvetélésnek.

Sajnos nagyon sokan cigarettáznak otthonukban is, kiskorú gyermekeik jelenlétében, óriási károkat okozva ezzel. Ha már cigarettára gyújtanak, tennék legalább az erkélyen, vagy az udvaron. A füstmentes otthonokban csökken(ne) a felnőttek és a gyermekek másodlagos dohányfüstnek való kitettsége, veszélyeztetettsége, pláne, ha a családban allergiás, asztmás is van.

Azoknál a kamaszoknál, ahol az otthonukban megengedett a dohányzás, megfigyelhető, hogy nagyobb eséllyel válnak maguk is cigarettázó kamasszá, felnőtté, mint azok, ahol a szülők nem dohányoznak, vagy legalábbis nem a szobában, lakásban.

A gyerekek különösen érzékenyek a passzív dohányzás hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

Attól, hogy valaki az ablaknál vagy az ajtónál dohányzik, még nem lesz az otthona füstmentes.

A gyermekeinket nemcsak az otthonainkban kell megóvni a passzív dohányzástól, hanem az autókban is: nem cigarettázhatunk a járműben.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig mint ahogy fent is említettem, a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata szinte duplájára nő a nemdohányzó, azonban mások füstjét belélegzők esetében.

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?