Menü

Mi a másodlagos dohányfüst és miért veszélyes?

Mit is jelent a másodlagos dohányfüst? Lényegében mások füstjét, amelyet a nemdohányzók is belélegeznek, akaratuk ellenére. Ez pedig passzív dohányzásnak minősül.

A dohányfüst - és így a környezeti dohányfüst is – több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett. Tüdőrákot, szívkoszorúér-betegséget, légzőszervi megbetegedéseket okoz és nagyon sokat ront az asztmások, allergiások állapotán.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és mondjuk ki, legigazságtalanabb, hogy akik sosem dohányoztak, nekik a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

Kitörölhetetlen és döbbenetes emlék számomra a kórház előtt füstölgő, cigarettázó várandós nők látványa.

A dohányzás árt a magzatnak. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók, a dohányzás egészségkárosító hatásairól nem is beszélve.

A dohányzás összefüggésbe hozható a bölcsőhalállal, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral (ADHD). Ráadásul minél több cigarettát szív el az anya, annál nagyobb a veszélye az elvetélésnek.

Sajnos nagyon sokan cigarettáznak otthonukban is, kiskorú gyermekeik jelenlétében, óriási károkat okozva ezzel. Ha már cigarettára gyújtanak, tennék legalább az erkélyen, vagy az udvaron. A füstmentes otthonokban csökken(ne) a felnőttek és a gyermekek másodlagos dohányfüstnek való kitettsége, veszélyeztetettsége, pláne, ha a családban allergiás, asztmás is van.

Azoknál a kamaszoknál, ahol az otthonukban megengedett a dohányzás, megfigyelhető, hogy nagyobb eséllyel válnak maguk is cigarettázó kamasszá, felnőtté, mint azok, ahol a szülők nem dohányoznak, vagy legalábbis nem a szobában, lakásban.

A gyerekek különösen érzékenyek a passzív dohányzás hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

Attól, hogy valaki az ablaknál vagy az ajtónál dohányzik, még nem lesz az otthona füstmentes.

A gyermekeinket nemcsak az otthonainkban kell megóvni a passzív dohányzástól, hanem az autókban is: nem cigarettázhatunk a járműben.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig mint ahogy fent is említettem, a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata szinte duplájára nő a nemdohányzó, azonban mások füstjét belélegzők esetében.

Természetes gyógymódok elfertőződött sebre

Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?

A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.