Menü

Mit tehetünk a téli depresszió ellen?

Biztosan van legalább 1 ember a környezetében – ha nem Ön az – aki téli depresszióval küzd. Persze az év vége mindig stresszesebb időszak, de nem csak ez okozza. A fényhiány az, ami valójában a legnagyobb szerepet játssza, mivel a napfény hatására több szerotonin és kevesebb melatonin termelődik, ami többek között felel a kiegyensúlyozott és boldog kedélyállapotért és a pihentető alvásért. Viszont ezeknek a szintje fényhiányos téli időszakban fordítva változik, a szerotonin szintje lecsökken, a melatoniné nő.

Érdekesség, hogy a fényhiány nem csak az emberek, de az állatok kedélyállapotát is képes befolyásolni. Hörcsögöknél és patkányoknál például kimutatták, hogy kevesebb napfény mellett a depresszió tüneteit produkálják. Rosszabb az emlékezőképességük, valamint az agyukban is kémiai változások zajlottak le. Emellett a hippokampusz, vagyis az agy új ismeretek rögzítésében szerepet játszó része vesztett méretéből. A kutatások alapján arra következtetnek, hogy akár a kutyák is érezhetnek hasonló változást ősszel és télen.

Aki a téli depresszió tüneteit tapasztalja magán, például kimerült, fáradékony, levert, aluszékony, ingerült, nyugtalan vagy érdektelen, annak jó hír, hogy tehet ellene.

A téllel együtt jár a karácsony és a szilveszter, ezzel együtt pedig rendszerint szabadnapok is. Ezt az időszakot próbáljuk meg teljes egészében a pihenésre fordítani és arra, hogy a családunkkal, barátainkkal, szeretteinkkel legyünk. A munkát és a terhelést ezekben a napokban mindenképpen csökkentsük és minden nap szánjunk időt legalább egy olyan tevékenységre, ami boldoggá tesz. Ez lehet akár valamelyik hobbink, vagy egyszerűen zenehallgatás, olvasás.

Egy másik hasznos praktika, a tudatos jelenlét terápia. Ez nem takar mást, mint egyszerűen úgy hozzáállni a kevésbé élvezetes, negatív dolgokhoz, hogy elfogadjuk és megpróbáljuk a lehető legjobbat kihozni belőle, megélni, nem gondolva semmi másra, így akár örömforrássá is válhat. Nem egyszerű, hiszen ehhez egy gondolkodásmódot kell megváltoztatnunk, de bárki képes rá. Realista látásmód és elfogadó hozzáállás a titok nyitja.

Szintén a karácsonyi időszak pozitív hozadéka, hogy az ember több időt tölthet a szeretteivel. Az emberi kapcsolatok és a társas élet alapvetően megnyugtatóan hat és jobb kedvre derít, ez pedig tökéletes ellenszere a téli depressziónak.

Végül pedig egy furcsa, de érdekes megoldás lehet a levertség elűzésére az adakozás. Egyfelől szép gesztus lehet karácsonykor egy arra rászoruló családnak vagy egy alapítványnak is, másfelől pedig bizonyítottan boldogabbak vagyunk attól, ha másoknak segítünk; jó érzés az, ha adunk.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.