Mi történik, ha túl sok K-vitamint viszünk be szervezetünkbe?

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, aminek több formája is létezik. A K2-vitamin, a menakinon a K1-vitaminból is szintetizálható és olyan kémiai reakciók esetében van fontos szerepe, mint a csont szilárdságának fenntartása vagy a véralvadás segítése. A K-vitamin önmagában nem mérgező, de ha túl nagy mennyiségben fogyasztják rendszeresen, akkor néhány mellékhatást produkálhat a túladagolása. Éppen ezért nagyon fontos konzultálni az orvosunkkal, mielőtt el kezdenénk tömegesen fogyasztani a K2-vitamin kiegészítőket.

Allergiás reakciók

Ritkán ugyan, de egyeseknél előfordulhat a menakinonra kiváltott allergiás reakció. A K2-vitamin akkor vált ki allergiás reakciót, ha a szervezet nem megfelelően azonosítja és idegenként tekint rá, így a hisztamin szintjének növelésével reagál rá. A K2-vitamin okozta allergiás reakció megnyilvánulhat csalánkiütés, erős viszketés, légzési nehézség és szabálytalan szívverés formájában. A súlyos tünetek esetében azonnal orvosi ellátásra van szükség, mert anafilaxiás sokk is felléphet.

Vérnyomás és véralvadási problémák

A K-vitamin növelheti a vérplazma térfogatát, ami fokozza a vér “vastagságát”. Ha magas vérnyomásban szenvedünk, akkor a K2-vitamin fokozhatja ezt és még akár szív- és érrendszeri betegségeket is előidézhet. Éppen ezért, ha magas a vérnyomásunk vagy a véralvadás nem megfelelően működik, akkor kérdezzük meg orvosunkat, hogy ehetünk-e K2-vitamin kiegészítőket rendszeresen.

Gyomor- és bélrendszeri szorongás

A K2-vitamin kiegészítők leggyakoribb mellékhatásai a gyomorgörcsök, mivel ilyenkor az emésztőrendszer nem képes megfelelően felhasználni a kiegészítőket. A nagy dózisú K-vitamin pótlás gyomorpanaszokhoz, hányingerhez, hasmenéshez, hányáshoz, hasi görcsökhöz és tartós gyengeséghez vezethet. Ezek leküzdéséhez érdemes nagyon sok folyadékot inni.

Gyógyszerkölcsönhatások

A K-vitamin kiegészítők befolyásolhatják bizonyos gyógyszerek hatásosságát is. A véralvadásgátlók, antibiotikumok, koleszterinszint csökkentők, fogyást elősegítő készítményekkel ezért nem ajánlott egy időben szedni.

A K-vitamint természetes úton is elfogyaszthatjuk. Tartalmazza például a brokkoli, a kelbimbó, a kelkáposzta, a lucerna, a tojássárgája, a tej- és tejtermékek, a máj, a pisztácia, a növényi olajok és a húsfélék. A bélbarát baktériumok kiegészítőkben vagy természetes forrásból történő fogyasztása is segíti a szervezet saját K-vitamin termelését. Az optimális napi mennyiség nagyjából annyi, mintha megennénk egy adag kelbimbót. A K-vitaminnak nagyjából a fele szívódik fel a szervezetben. Felszívódását gátolhatja a magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin, a fájdalomcsillapításra használt aszpirin, és az antibiotikumok szedése. Egyes betegségek, vastagbélgyulladás vagy a Chron-betegség esetén plusz K-vitamin pótlásra van szükség, de a menstruáció során sok vért vesztő nőknek, és a műtéteken átesetteknek is ajánlott odafigyelni, és átmenetileg többet bevinni e vitaminból a szervezetbe.

A K-vitamin plusz pótlása minden újszülöttnél, májelégtelenségben és felszívódási zavarokban szenvedőnél kötelező, de a bélflóra károsodásakor is fontos. A kutatók szerint a K-vitamin azért szükséges elsősorban a szívünk számára, hogy a szív bal kamrája, amely az oxigénben gazdag vért pumpálja a szervezetbe, ne nőjön túl nagyra, azaz hogy elkerüljük a szívmegnagyobbodást. A K-vitamin alacsony szintje ugyanis a bal szívkamra megnagyobbodását okozhatja, amely végzetes következményekkel járhat.

Ezáltal ugyanis a szív nem képes elegendő vért pumpálni, és akár szívroham is kialakulhat. Minél több K-vitamin van azonban a testünkben, annál kisebb az esélye a szív kóros megnagyobbodásának, és ezáltal a halálos kimenetelnek.