Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat
- Dátum: 2021.10.05., 15:00
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alvás, alvásmegvonás, bioritmus, daganat, egészség, melatonin, pihenés, szervezet, szív- és érrendszer
Számos hazai és nemzetközi alváskutató intézmény vizsgálata igazolja, hogy az éjszakai munkavégzés hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet. A szakemberek felmérései szerint, minden ötödik embernek, aki rendszeresen éjjeli-, vagy több műszakos munkakörben dolgozik, egy idő után váltania kell, mert tartósan, következmények nélkül, képtelen a szervezete alkalmazkodni a negatív hatásokhoz.
Különösen érvényes a veszélyeztetettség az orvosokra, a nővérekre, az ápolókra, a mentősökre, s más egészségügyi dolgozókra, a pékekre, a taxisokra, a mozdonyvezetőkre, az éjjeliőrökre, a gyárakban, üzemekben több műszakos szakmunkát végzőkre, a rendvédelmi dolgozókra, a tűzoltókra, az éjjel is nyitva tartó boltok, szórakozóhelyek, valamint a készenléti hivatások munkatársaira.
Az ember élettani bioritmusa már gyermekkorban kialakul, ami azt jelenti, hogy nappal ébren van, tevékenykedik, dolgozik, tanul, játszik. Éjjel pedig igénye szerint, reggelig alszik, miközben kellő energiával feltöltődik a szervezete. Ezt a szabályos ritmust a köztiagy mellett lévő tobozmirigyben a melatonin – az alvási ciklust irányító hormon - termelődése tartja fenn.
Minden testi és agyi funkciónk egyfajta természetes ritmust követ; egy ciklus egy napnak felel meg. A testünkben működő belső, biológiai óra szerint változik naponta a testhőmérsékletünk, az éberségi állapotunk és bizonyos hormonjaik szintje is. Például az átlagos testhőmérsékletünk az alvás folyamán nő, egészen az ébredésig, majd a nap folyamán csökken, egészen az elalvásig - legalábbis, ha rendszeres időközökben alszunk.
Belső óránk működése több tényezőn múlik: kulcsszerepet játszik benne a fény - ezért gyakoribb az alvási probléma a vakoknál. De hat rá a testmozgás, a hormonok koncentrációja és a különböző gyógyszerek is. Sok olyan tényező is van, ami megzavarhatja a cirkardián óránk működését - a legismertebb ilyen a jetlag, amikor több időzónán át utazunk. A jetlaghez nagyon hasonló dolgot élnek át azok is, akik váltott műszakban dolgoznak.
A cirkardián ritmus megzavarása tüneteket is okoz. Ezek az emésztési zavarok, az ingerlékenység és a koncentrációs képesség csökkenése. De míg jetlaget igen ritkán élünk át, a váltott műszakban dolgozók szinte állandóan ki vannak téve ezeknek a tüneteknek. Ha valakinek a belső órája megzavarodik, mert például éjszaka kell dolgoznia, az azt jelenti, hogy a szervezete már nincs szinkronban a környezetével.
Ideális esetben a szervezet rövid idő alatt alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez (ez történik, amikor elmúlik a jetlag), de ha túl gyakran kell "újraszinkronizálni", az már a cirkardián ritmus hosszabb távú felboroulását is eredményezheti, ami betegségek okozója lehet. Szakértők felfedeztek egy fehérjét, amely a cirkardián ritmus szabályozásában vesz részt, de szerepe van a daganatok kialakulásának megakadályozásában is.
A cirkardián ritmus megzavarása bizonyíthatóan hatással van tehát a dagantok kialakulásának valószínűségére; ezen túl a vérnyomásra, a vér koleszterinszintjére is hat - így függ össze a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.