Baj ha túl sok fehérjét fogyasztunk?
- Dátum: 2021.09.24., 06:01
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajánlott fehérjebevitel, állati fehérje, baktérium, belek, dietetikus, egyoldalú, emésztési probléma, emésztőrendszer, étrend, fehérje, fehérjedús, fogyókúra, gasztroenterológus, hangulatzavar, hízás, ketogén diéta, kezelőorvos, kockázat., lehelet, magas fehérjetartalmú, nehéz fizikai munka, nem egészséges, olajos magvak, rosthiány, sportoló, stressz, szénhidrát, szénhidrátszegény, tápanyag, testsúly, vörös hús
Tény, hogy a magas fehérjetartalmú étrendek mostanában nagyon divatosak, különösen a fogyni vágyók és a sportolók körében népszerűek, azonban arról is beszélni kell, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás egyáltalán nem jó és nem egészséges, különösen az állati fehérjék, leginkább a vörös húsok fogyasztása egészségtelen hosszútávon.
Ha étrendünk egyoldalúan a fehérjékre koncentrál, kizárjuk a többi tápanyagot, a lassú felszívódású egészséges szénhidrátokat, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a gyümölcsöket, a zsírok közül a dióféléket, olajos magvakat, akkor nagyon lecsökken a rostbevitelünk, ez pedig székrekedéshez vezethet. A szénhidrátszegény, de fehérjében gazdag étrend ráadásul pusztítja a jó baktériumokat az emésztőrendszerben.

A túlzott fehérjebevitel a hangulatunkra sincs jó hatással. Aki kevés szénhidrátot fogyaszt ideges lesz, türelmetlen és stresszes, ha ehhez az emésztési problémák is hozzáadódnak, akkor hangulatzavarok jelentkezhetnek.
A fehérjék mellé mindenképp be kell építeni némi lassan felszívódó szénhidrátot, például édesburgonyát, barna rizst. Akik fehérjében gazdag diétát követnek, a leheletükön is érezni ezt a fajta egyoldalú táplálkozást. Különösen a ketogén diétát követőknél figyelhető meg a rossz lehelet.
Ez azért van így, mert a szervezet szénhidrátraktárai kiürültek, ezért zsírt éget, hogy energiát nyerjen és az ennek hatására kialakult egészségügyi problémákat jelzi a rossz lehelet is.
Mégis mennyi az ajánlott napi fehérjebevitel?
Ha testsúlyra bontjuk le, s a szakértők általában így számolják, akkor az eszerinti napi ajánlott mennyiség 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Tehát egy kb. 60 kilogrammos nőnél 48 gramm fehérje javasolt. A kalóriafogyasztásnak pedig minimum 10, maximum 35%-át teheti ki a fehérje. Természetesen, akik sportolnak, vagy nehéz fizikai munkát végeznek, vagy egész egyszerűen csak a húsimádó férfiak itt egy emberként szólalnának fel, nyilván a sportolók és a fizikai munkát végzők fogyaszthatnak több fehérjét, nekik 0,8-2 gramm/testtömegkilogramm az ajánlott bevitel.

Hiába népszerű a húsfogyasztás, a túl sok fehérje nincs jó hatással a belekre, ugyanis a belekben pangó fehérjedús béltartalmat baktériumok bontják tovább, melynek során toxikus vegyületek szabadulnak fel és elszaporodnak a baktériumok.
Érdekesség, hogy hiába gondolják a fogyókúrázók, hogy a magas fehérjebevitel alapú étrendtől lefogynak, valójában hosszútávon hízást eredményezhet.
A magas fehérjebevitel csak rövid távon okozhat súlyvesztést. Ha hosszú távon nem segít a fogyásban.
Ha valaki mégis a magas fehérjetartalmú étrendre szavaz és ezt szeretné folytatni, akkor erről kérje ki a kezelőorvosa véleményét, keressen fel dietetikust, vagy gasztroenterológust, mert bizonyos esetekben (pl. egy vesebetegség) a magas fehérjediéta kockázatot jelenthet.
Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja
Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.
Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje
A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.
Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?
Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.