Baj ha túl sok fehérjét fogyasztunk?
- Dátum: 2021.09.24., 06:01
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajánlott fehérjebevitel, állati fehérje, baktérium, belek, dietetikus, egyoldalú, emésztési probléma, emésztőrendszer, étrend, fehérje, fehérjedús, fogyókúra, gasztroenterológus, hangulatzavar, hízás, ketogén diéta, kezelőorvos, kockázat., lehelet, magas fehérjetartalmú, nehéz fizikai munka, nem egészséges, olajos magvak, rosthiány, sportoló, stressz, szénhidrát, szénhidrátszegény, tápanyag, testsúly, vörös hús
Tény, hogy a magas fehérjetartalmú étrendek mostanában nagyon divatosak, különösen a fogyni vágyók és a sportolók körében népszerűek, azonban arról is beszélni kell, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás egyáltalán nem jó és nem egészséges, különösen az állati fehérjék, leginkább a vörös húsok fogyasztása egészségtelen hosszútávon.
Ha étrendünk egyoldalúan a fehérjékre koncentrál, kizárjuk a többi tápanyagot, a lassú felszívódású egészséges szénhidrátokat, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a gyümölcsöket, a zsírok közül a dióféléket, olajos magvakat, akkor nagyon lecsökken a rostbevitelünk, ez pedig székrekedéshez vezethet. A szénhidrátszegény, de fehérjében gazdag étrend ráadásul pusztítja a jó baktériumokat az emésztőrendszerben.

A túlzott fehérjebevitel a hangulatunkra sincs jó hatással. Aki kevés szénhidrátot fogyaszt ideges lesz, türelmetlen és stresszes, ha ehhez az emésztési problémák is hozzáadódnak, akkor hangulatzavarok jelentkezhetnek.
A fehérjék mellé mindenképp be kell építeni némi lassan felszívódó szénhidrátot, például édesburgonyát, barna rizst. Akik fehérjében gazdag diétát követnek, a leheletükön is érezni ezt a fajta egyoldalú táplálkozást. Különösen a ketogén diétát követőknél figyelhető meg a rossz lehelet.
Ez azért van így, mert a szervezet szénhidrátraktárai kiürültek, ezért zsírt éget, hogy energiát nyerjen és az ennek hatására kialakult egészségügyi problémákat jelzi a rossz lehelet is.
Mégis mennyi az ajánlott napi fehérjebevitel?
Ha testsúlyra bontjuk le, s a szakértők általában így számolják, akkor az eszerinti napi ajánlott mennyiség 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Tehát egy kb. 60 kilogrammos nőnél 48 gramm fehérje javasolt. A kalóriafogyasztásnak pedig minimum 10, maximum 35%-át teheti ki a fehérje. Természetesen, akik sportolnak, vagy nehéz fizikai munkát végeznek, vagy egész egyszerűen csak a húsimádó férfiak itt egy emberként szólalnának fel, nyilván a sportolók és a fizikai munkát végzők fogyaszthatnak több fehérjét, nekik 0,8-2 gramm/testtömegkilogramm az ajánlott bevitel.

Hiába népszerű a húsfogyasztás, a túl sok fehérje nincs jó hatással a belekre, ugyanis a belekben pangó fehérjedús béltartalmat baktériumok bontják tovább, melynek során toxikus vegyületek szabadulnak fel és elszaporodnak a baktériumok.
Érdekesség, hogy hiába gondolják a fogyókúrázók, hogy a magas fehérjebevitel alapú étrendtől lefogynak, valójában hosszútávon hízást eredményezhet.
A magas fehérjebevitel csak rövid távon okozhat súlyvesztést. Ha hosszú távon nem segít a fogyásban.
Ha valaki mégis a magas fehérjetartalmú étrendre szavaz és ezt szeretné folytatni, akkor erről kérje ki a kezelőorvosa véleményét, keressen fel dietetikust, vagy gasztroenterológust, mert bizonyos esetekben (pl. egy vesebetegség) a magas fehérjediéta kockázatot jelenthet.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.