Az internetfüggőség tünetei és következményei
- Dátum: 2021.09.11., 13:08
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészség, függőség, időbeosztás, időtöltés, internet, kapcsolat, online, platform, viselkedés, web
Tekintve, hogy még mindig nem ismerik el hivatalosan mentális zavarként, az internetfüggőséget nehéz lehet diagnosztizálni. Ennek ellenére számos viselkedési függőséggel foglalkozó szakértő segített már rávilágítani a probléma különböző tüneteire. Nekik köszönhetően tudjuk, hogy az internetfüggőség minden formájára jellemzők a következő tünetek:
Az internet mértéktelen használata

Annak ellenére, hogy a szakértők egyet értenek abban, hogy a túlzott internethasználat az internetfüggőség egy kulcsfontosságú tünete, senki sem tudta még konkrétan megfogalmazni, hogy mi is számít „túlzottnak”. Habár az általános tanács szerint két óránál nem ajánlatos több időt tölteni a képernyők előtt, ez lehetetlen azok számára, akik számítógépekkel dolgoznak vagy tanulnak. Néhány szakértő ezt kiegészíti azzal, hogy a „felesleges” használatot kellene 2 órára korlátozni, de egy internetfüggő számára nincs olyan, hogy felesleges internetezés.
A következő kérdések megválaszolásával megállapíthatod magadról, hogy érdemes-e visszavenned az internethasználatból:
Milyen gyakran…
• maradsz online hosszabb ideig, mint tervezted?
• hallasz hozzád közelálló embereket arról panaszkodni, hogy túl sokat internetezel?
• mondod, vagy gondolod magadban, hogy „még egy pár percet”, miközben internetezel?
• próbálsz visszavenni az online töltött időből úgy, hogy aztán mégsem sikerül?
• titkolod, hogy mennyi időt töltesz az interneten?
Ha ezek a problémák sűrűn jelentkeznek nálad (vagy csupán néhány közülük), akkor elképzelhető, hogy az internetfüggőség egy bizonyos szintjével van dolgod.
Elvonási tünetek

Habár eredetileg az alkoholtól és kábítószerektől való fizikai függőséghez kapcsolták őket, az elvonási tüneteket már a viselkedési függőségekkel is egy lapon emelgetik, beleértve az internetfüggőséget is. Gyakori elvonási tünetek a düh, a feszültség, és a depresszió, amikor az internet éppen nem elérhető. Ezek a tünetek unalomnak, kedvtelenségnek, letörtségnek, vagy idegességnek is érzékelhetők.
Tolerancia
A tolerancia az alkohol- és kábítószer-függőség egy másik gyakori árulkodó jele, és úgy tűnik, hogy az internetfüggők köreiben is tapasztalható jelenség. Ilyen értelemben a tolerancia azt jelenti, hogy a beteg minél többet akar abból, amitől függ, csak ő ezt éppen úgy érzékeli, mintha konkrétan szüksége lenne rá – ez esetben, az internetes stimulációra.
Talán csak egy kicsivel több időt szeretnél a számítógép előtt tölteni, és ez idővel egyre több időt rabol el a többi teendődtől. Vagy esetleg mindig a legújabb, legnagyobb technológiai eszközökre vágysz.
Negatív utóhatások

Ha az internetfüggőség nem okozna semmilyen kárt, akkor nem is lenne vele semmi baj. Azonban amikor a túlzott internethasználat függőséggé alakul át, valaki megszenvedi majd azt. Az egyik gyakori ilyen utóhatás, hogy a függőknek nem alakul ki semmilyen valódi személyes kapcsolata másokkal, illetve hogy annyira elhanyagolják a meglévőket, hogy idővel azok is elhalványodnak majd.
Az online viszonyok hamar és könnyedén kialakulhatnak, és sokan nem is veszik észre, hogy ilyenkor bizonyos értelemben hűtlenek a párjukhoz. Sokaknak az iskolai jegyei, vagy a munkahelyi teljesítménye sínyli meg az internetfüggőséget, mert nem fordítanak elegendő időt egyéb feladataikra. Gyakori probléma, hogy az internetfüggőknek nincs erejük semmi másra, egyrészt mert mozgásszegény életmódot élnek, másrészt pedig mert gyakran sokáig ébren maradnak, ezért alváshiányban is szenvednek. Az internetfüggőség a gyerekek és a tizenévesek számára jelenthet fokozott veszélyeket rejt.
A gyerekek nem tudják, hogy hogyan osszák be a számítógép előtt töltött idejüket, és nincsenek tisztába a függőség fogalmával és kockázataival. A gyerekek nagy részének van számítógépe, vagy laptopja, és egyre többeknek okostelefonja is.

Habár sok szülőt megnyugtat, hogy oda-vissza kommunikálhatnak gyermekeikkel, az internethez való folyamatos hozzáférésnek komoly veszélyei vannak rájuk nézve.
• A gyerekek egyre több időt töltenek az interneten, és egyre kevesebbet foglalkoznak a körülöttük lévő dolgokkal és emberekkel.
• Az interneten különféle zaklatásokba (cyberbullying) keveredhetnek, mind elszenvedőként, mind résztvevőként.
Nagyobb valószínűséggel találkoznak olyan tartalmakkal is, amelyek nem nekik szólnak, gondolunk itt első sorban szexuális jellegű webhelyekre, vagy felnőtteknek szóló közösségi platformokra.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
A fák és a természet gyógyító ereje
Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.