Menü

Mire lehet számítani demencia esetén?

Sosem könnyű, ha akár saját magunk, vagy egy szerettünk küzd az időskorral gyakran együtt járó demenciával. Szakértők szerint az a legjobb módszer, ha a beteg igyekszik azokra a dolgokra koncentrálni, amiket képes megcsinálni és továbbra is folytatja azokat a tevékenységeket és hobbikat, amiket szeret csinálni. Az is sokat segít, ha a beteg nem fél segítséget kérni és elmondja, mire van szüksége, így a közvetlen környezete is sokat tud tenni abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtarthassa függetlenségét és önállóságát.

A kezelési lehetőségek és a jó tanácsok mellett nem árt azonban felkészülni lelkileg is arra, milyen tünetekkel és jelenségekkel kell majd együtt élnünk.

Az egyik leggyakoribb tünet az emlékezetkiesés, illetve memóriazavar. Ez abban nyilvánul meg, hogy mondjuk a beteg hirtelen nem emlékszik a nevére, de később beugrik neki, vagy beszélgetés közben elfelejti, mit is akart mondani. Ugyanez a zavar a kommunikációban is megnyilvánulhat, illetve a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehezebbé válhat.

Lehet, hogy korábban nem okozott gondot egy ház körüli hiba javítása vagy egy vacsora megfőzése, de egy recept követése, vagy egy szerszám használata is nehézkessé válhat demenciával.

A tájékozódó képesség is gyengülhet, előfordul, hogy mondjuk egy órával korábban, vagy később érkezik egy megbeszélt helyre, de például a tömegközlekedés használatát is sokszor kerülik az érintettek, mivel félnek, hogy rossz helyen szállnak le, vagy rossz járatra szállnak.

A látottak felismerése is nehézkessé válhat. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy mondjuk a bankjegyeket lassan, nehézen ismeri fel, vagy a távolságokat a térben nehezen méri fel, például lépcsők esetében.

A csökkent ítélőképességgel is számolni kell, illetve az is normális, ha valakinek a változások hatására ingerlékenyebb és ideges lesz a viselkedése. Néhány beteg személyiségbeli változásokról is beszámolt.

Talán ijesztők lehetnek a fenti tünetek, azonban van néhány hasznos tipp, hogyan lehet mégis boldogulni, de legalább megkönnyíteni a mindennapokat.

Ahogy fentebb is írtuk, próbáljon meg sokat foglalkozni a hobbijával, valamint próbálja meg mindig kifejezni a környezetének, mire van szüksége. Javasolt például az emlékeztető cetlik és hangjegyzetek használata, valamint főzés közben hasznos lehet egy időzítő használata. Ha nehézkesen megy az olvasás, jó ötlet lehet hangoskönyvet kipróbálni.

Ezeken kívül az is sokat segít, ha csatlakozik egy segítő csoporthoz, ahol hasonló problémákkal küzdő emberekkel és szakemberekkel beszélhet, így a demenciával gyakran együtt járó elszigeteltség sem áll fenn.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.