Mire lehet számítani demencia esetén?
- Dátum: 2021.09.08., 15:43
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- csökkent ítélőképesség, demencia, emlékezetkiesés, fizikai állapot, hobbi, idős, időskor, kommunikáció, memória, memóriazavar, mindennapi tevékenységek, öreg, öregedés, segítség, tájékozódó képesség, tünetek
Sosem könnyű, ha akár saját magunk, vagy egy szerettünk küzd az időskorral gyakran együtt járó demenciával. Szakértők szerint az a legjobb módszer, ha a beteg igyekszik azokra a dolgokra koncentrálni, amiket képes megcsinálni és továbbra is folytatja azokat a tevékenységeket és hobbikat, amiket szeret csinálni. Az is sokat segít, ha a beteg nem fél segítséget kérni és elmondja, mire van szüksége, így a közvetlen környezete is sokat tud tenni abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtarthassa függetlenségét és önállóságát.
A kezelési lehetőségek és a jó tanácsok mellett nem árt azonban felkészülni lelkileg is arra, milyen tünetekkel és jelenségekkel kell majd együtt élnünk.

Az egyik leggyakoribb tünet az emlékezetkiesés, illetve memóriazavar. Ez abban nyilvánul meg, hogy mondjuk a beteg hirtelen nem emlékszik a nevére, de később beugrik neki, vagy beszélgetés közben elfelejti, mit is akart mondani. Ugyanez a zavar a kommunikációban is megnyilvánulhat, illetve a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehezebbé válhat.
Lehet, hogy korábban nem okozott gondot egy ház körüli hiba javítása vagy egy vacsora megfőzése, de egy recept követése, vagy egy szerszám használata is nehézkessé válhat demenciával.
A tájékozódó képesség is gyengülhet, előfordul, hogy mondjuk egy órával korábban, vagy később érkezik egy megbeszélt helyre, de például a tömegközlekedés használatát is sokszor kerülik az érintettek, mivel félnek, hogy rossz helyen szállnak le, vagy rossz járatra szállnak.
A látottak felismerése is nehézkessé válhat. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy mondjuk a bankjegyeket lassan, nehézen ismeri fel, vagy a távolságokat a térben nehezen méri fel, például lépcsők esetében.

A csökkent ítélőképességgel is számolni kell, illetve az is normális, ha valakinek a változások hatására ingerlékenyebb és ideges lesz a viselkedése. Néhány beteg személyiségbeli változásokról is beszámolt.
Talán ijesztők lehetnek a fenti tünetek, azonban van néhány hasznos tipp, hogyan lehet mégis boldogulni, de legalább megkönnyíteni a mindennapokat.
Ahogy fentebb is írtuk, próbáljon meg sokat foglalkozni a hobbijával, valamint próbálja meg mindig kifejezni a környezetének, mire van szüksége. Javasolt például az emlékeztető cetlik és hangjegyzetek használata, valamint főzés közben hasznos lehet egy időzítő használata. Ha nehézkesen megy az olvasás, jó ötlet lehet hangoskönyvet kipróbálni.
Ezeken kívül az is sokat segít, ha csatlakozik egy segítő csoporthoz, ahol hasonló problémákkal küzdő emberekkel és szakemberekkel beszélhet, így a demenciával gyakran együtt járó elszigeteltség sem áll fenn.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.