Menü

Mire lehet számítani demencia esetén?

Sosem könnyű, ha akár saját magunk, vagy egy szerettünk küzd az időskorral gyakran együtt járó demenciával. Szakértők szerint az a legjobb módszer, ha a beteg igyekszik azokra a dolgokra koncentrálni, amiket képes megcsinálni és továbbra is folytatja azokat a tevékenységeket és hobbikat, amiket szeret csinálni. Az is sokat segít, ha a beteg nem fél segítséget kérni és elmondja, mire van szüksége, így a közvetlen környezete is sokat tud tenni abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtarthassa függetlenségét és önállóságát.

A kezelési lehetőségek és a jó tanácsok mellett nem árt azonban felkészülni lelkileg is arra, milyen tünetekkel és jelenségekkel kell majd együtt élnünk.

Az egyik leggyakoribb tünet az emlékezetkiesés, illetve memóriazavar. Ez abban nyilvánul meg, hogy mondjuk a beteg hirtelen nem emlékszik a nevére, de később beugrik neki, vagy beszélgetés közben elfelejti, mit is akart mondani. Ugyanez a zavar a kommunikációban is megnyilvánulhat, illetve a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehezebbé válhat.

Lehet, hogy korábban nem okozott gondot egy ház körüli hiba javítása vagy egy vacsora megfőzése, de egy recept követése, vagy egy szerszám használata is nehézkessé válhat demenciával.

A tájékozódó képesség is gyengülhet, előfordul, hogy mondjuk egy órával korábban, vagy később érkezik egy megbeszélt helyre, de például a tömegközlekedés használatát is sokszor kerülik az érintettek, mivel félnek, hogy rossz helyen szállnak le, vagy rossz járatra szállnak.

A látottak felismerése is nehézkessé válhat. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy mondjuk a bankjegyeket lassan, nehézen ismeri fel, vagy a távolságokat a térben nehezen méri fel, például lépcsők esetében.

A csökkent ítélőképességgel is számolni kell, illetve az is normális, ha valakinek a változások hatására ingerlékenyebb és ideges lesz a viselkedése. Néhány beteg személyiségbeli változásokról is beszámolt.

Talán ijesztők lehetnek a fenti tünetek, azonban van néhány hasznos tipp, hogyan lehet mégis boldogulni, de legalább megkönnyíteni a mindennapokat.

Ahogy fentebb is írtuk, próbáljon meg sokat foglalkozni a hobbijával, valamint próbálja meg mindig kifejezni a környezetének, mire van szüksége. Javasolt például az emlékeztető cetlik és hangjegyzetek használata, valamint főzés közben hasznos lehet egy időzítő használata. Ha nehézkesen megy az olvasás, jó ötlet lehet hangoskönyvet kipróbálni.

Ezeken kívül az is sokat segít, ha csatlakozik egy segítő csoporthoz, ahol hasonló problémákkal küzdő emberekkel és szakemberekkel beszélhet, így a demenciával gyakran együtt járó elszigeteltség sem áll fenn.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.