Menü

Mi az a cöliákia?

A lisztérzékenységet hívjuk más néven cöliákiának, ez egy olyan állapot, amikor a glutént tartalmazó gabonafélék családjából való növények, pl.: a búza, árpa, rozs, kárt okoznak a vékonybélben. A gluténérzékenységet hívjuk cölikáliának.

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) olyan autoimmun betegség, amely a vékonybél bolyhainak pusztulásával jár. De mi az a glutén? Nos, a glutén a búza fehérjéinek egyik frakciója. A glutén egy természetes fehérje, amely a búzában és más hasonló gabonafélékben található meg, illetve minden olyan élelmiszerben is jelen van, amely glutént tartalmazó gabonafélével készült.

A lisztérzékeny/gluténérzékeny emberek szervezete a glutént tartalmazó ételek fogyasztásakor nem képes felszívni a tápanyagokat, súlyos egészségügyi komplikációk lépnek fel. A betegség tünetei elsősorban az emésztőrendszert érintik: előfordulhat hasmenés, gyakori székelés, hányinger, hányás, puffadás, ezek a tipikus tünetek, mely társulhat vérszegénységgel, izomgyengeséggel, vashiánnyal, csontritkulással, aminek az oka a felszívódási zavar.

Gluténérzékenységet jelző panaszok lehetnek még a bőrproblémák, nőgyógyászati problémák, de olyan teljesen átlagos tünetek is, mint a fáradékonyság, fejfájás, vitaminhiány vagy hajhullás.

Csecsemők és kisgyermekek esetében a lisztérzékenység fájó, duzzadt has is jelzi, vagy az állandó rossz közérzet, illetve, hogy nem növekszik és fejlődik úgy a gyermek, ahogy kellene.

A cöliákia nem kimondottan gyermekbetegség és nem velünk született, hanem bármely életkorban előfordulhat és kialakulhat, akár felnőttként is annak ellenére, hogy addig semmi ilyen jellegű problémánk nem volt, ezért, ha cöliákiás van a családban, érdemes családszűrést végezni.

Nem mindegyik gabonafajta tartalmaz glutént, így például nyugodtan fogyasztható a köles, az amaránt, a rizs, hajdina, quinoa, illetve a gluténmentesen válogatott és csomagolt zab is.

A glutént tartalmazó ételeken kötelező a megjelölés, hogy az érzékenységgel küszködők is tisztában legyenek az összetevőkkel, a gluténmentes jelölést pedig akkor lehet feltüntetni, ha az élelmiszer glutén tartalma nem több mint 20 mg/kg.

A betegség sajnos nem gyógyítható, élethosszig tart, azonban (szigorúan betartott) étrenddel, diétával tökéletesen kezelhető.

A diéta nem könnyű és betartása sem mindig egyszerű, de a tüneteket jelentősen javítja, illetve megszünteti, ezért a betegek kénytelenek követni a szakember, a dietetikus által előírt étrendi megkötéseket.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.