Menü
  • Életmód
  • Gyümölcsök, amiket cukorbetegek is fogyaszthatnak

Gyümölcsök, amiket cukorbetegek is fogyaszthatnak

A gyümölcsfogyasztás szabályait javasolt tisztázni a diabétesszel élőknek. Szigorú diétát ír elő az orvos azoknak, akik kettes típusú cukorbetegségben szenvednek.

Nem véletlenül: a cukorbetegeknek másképp működik az anyagcseréjük, az inzulinreceptorok nem érzékelik megfelelően a glükózt, a sejtek legfőbb energiaforrását. A fennálló hormonális zavar miatt a cukorbetegek nem tudják megfelelően hasznosítani. A cukorbetegek is fogyaszthatnak olyan gyümölcsöket, amikre nem allergiások. Sőt, egy tanulmányukban még arra is kitértek, hogy aki több gyümölcsöt fogyaszt, képes csökkenteni a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Figyelembe kell venni a fogyasztani kívánt étel glikémiás indexét (GI). Az érték jelzi, mennyire hamar tudja megemelni az élelmiszer a vércukorszintet. Másik érték, mellyel érdemes tisztában lenni, a glikémiás terhelés (GL), ami még az elfogyasztott szénhidrát mennyiségével is foglalkozik. Azok az élelmiszerek, amiknek alacsony a GL- és GI-indexük, segítenek kontroll alatt tartani vércukorszintet.

Alacsony GI és GL gyümölcsök (>GI 55 és >10 GL)

Alma: az alma az orvost távol tartja, és tényleg. Egy kisebb alma 77 kalóriát és 21 gramm szénhidrátot tartalmaz. Nagyszerű C-vitamin- és rostforrás. Ne pucold meg az almát, a héjában van a legtöbb vitamin!

Avokádó: Alacsony szénhidráttartalma és magas a rosttartalma miatt cukorbetegek is fogyaszthatják.

Kivi: igazi kálium-, rost-, és C-vitamin-bomba. Egy nagyobb kivi 56 kalóriát és 13 gramm szénhidrátot tartalmaz, érdemes fogyasztani.

Narancs: 15 gramm szénhidrátot és 62 kalóriát tartalmaz. Remek C-vitamin-, folsav (B9-vitamin)- és káliumforrás, utóbbi képes segíteni a vérnyomás szabályozásban is. Ez úgy általában jellemzi a citrusféléket, többek között a grapefruitot is.

Meggy: bebizonyították, hogy nagy segítség belső gyulladások esetén. Egy csészényi meggy 78 kalóriát és 19 gramm szénhidrátot tartalmaz, és valódi antioxidáns-bomba.

Sárgabarack: a barackok kitűnő A-, C-vitamin- és rostforrások. A sárgabarack 17 kalóriát tartalmaz és 4 gramm szénhidrátot. 4 darab belőle képes biztosítani a napi A-vitamin-szükséglet felét.

Körte: cukorbetegek bátran fogyaszthatnak körtét is, amivel tudják pótolni a szükséges K-vitamin mennyiségét.

Áfonya, málna, eper: a bogyós gyümölcsök a cukorbetegek szuperételei. Antioxidánsban, vitaminokban és rostokban gazdagok. Háromnegyed csészényi áfonya körülbelül 62 kalóriát tartalmaz, amiből 16 gramm szénhidrát.

Létfontosságú a megfelelő rostbevitel cukorbetegség estén, mivel lassítja a cukor felszívódását, ezáltal befolyásolja a vércukorszintet. Ezek a gyümölcsök csökkentik az elhízás, a szívroham és agyvérzés veszélyét. Az elhízás pedig köztudottan erős korrelációt mutat a kettes típusú diabétesszel. Gyümölcsfogyasztás esetén be kell tartani az ajánlott mértéket és a kezelőorvos javaslatait.

  • A rovat további cikkei

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

A felfázás: amikor a hideg nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is

A felfázás, más néven húgyúti fertőzés, az egyik leggyakoribb, kellemetlen panasz, amely főként nőknél fordul elő, de férfiakat sem kímél. Bár a neve alapján úgy tűnhet, hogy a hideg az egyetlen kiváltó oka, valójában a fertőzést legtöbbször baktériumok – főként az Escherichia coli – okozzák, amelyek a húgycsőbe jutva gyulladást váltanak ki.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.