Menü

Antibiotikumok mellékhatásai

A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.

Gombás fertőzések

Az antibiotikumok megváltoztatják testünk baktériumflóráját, így szedésük során fogékonyabbá válhatunk a gombás fertőzésekre, amelyek megjelenhetnek a szájban, a bőrön vagy akár a körmök alatt is. Ha hosszú távon kell szednünk őket, érdemes lehet egyúttal valamilyen gombaellenes gyógyszer szedését is megkezdeni.

A fogak elszíneződését is okozhatja

Mellékhatás lehet a fogak elszíneződése is tetraciklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén - ez elsősorban a 8 év alatti gyerekeknél fordulhat elő. Kismamák esetében pedig bizonyos antibiotikumok szedése problémákat okozhat a születendő gyermek fogzománcával. Ilyenkor megoldás lehet, ha doxiciklin tartalmú szert kérünk az orvosunktól, mert az nem okoz elszíneződést. Minden antibiotikum esetén fontos szabály, hogy kizárólag orvosi rendelvényre szedjük ezeket, gyerekek, illetve kismamák esetében pedig ez fokozottan érvényes.

A probiotikumok fontossága

A kellemetlen hasi tünetek nem csak megszüntethetők, hanem meg is előzhetők, amennyiben az antibiotikum szedésével egyidőben, és az azt követő hetekben probiotikumkúrát is alkalmazunk. A megfelelő hatás érdekében a probiotikumok alkalmazása során fontos betartani az adagolásra vonatkozó utasításokat, pl. hogy a probiotikum és az antibiotikum bevétele közt minimum 2 óra teljen el. A szervezet normál baktériumflórájnak fenntartása nem csak belsőlegesen alkalmazott antibiotikumok szedésekor fontos, hanem a lokálisan alkalmazott készítmények esetében is. Bakteriális hüvelyfertőzések esetén például szintén fontos a normális hüvelyflóra helyreállítása, ez helyileg alkalmazott probiotikus készítményekkel megoldható.

Tünetek, amelyek a bélflóra sérülését jelzik

A megváltozott normál bélflóra miatt különböző emésztőrendszeri problémák jelentkezhetnek.

Az alacsony baktériumszám első jele, hogy a lehelet kellemetlen szagúvá válik. Ennek oka, hogy a bélrendszeren áthaladó ennivaló nem emésztődik meg rendesen, rothadásnak indul, mely bűzös gázok képződésével jár. A bélbaktériumok szabályozzák a széklet állagát és a székletürítések számát is. Ha a mikróbák száma csökken, akkor gyakoribb székletürítés, esetleg vizes-nyákos hasmenés jelentkezik. Gyakori panasz a hányinger, hányás, illetve a haspuffadás is. A baktériumflóra felborulása hosszabb távon gyulladásos bélbetegségekhez is vezethet. Ezeket a panaszokat könnyen meg lehet szüntetni a normál bélflóra helyreállításával, amely a legegyszerűbben probiotikumok fogyasztásával történhet. Orvoshoz csak akkor kell fordulni, ha a székletürítések száma eléri a napi 6-8 alkalmat, vagy a székletben szokatlan jelenséget tapasztalunk (pl. véres széklet).

Az antibiotikumrezisztencia

Habár nem nevezhető konkrétan mellékhatásnak, de az antibiotikumok esetében mindig fontos megjegyezni a rezisztencia kialakulásának jelenségét. Napjainkban a túlzott antibiotikum szedés miatt ugyanis egyre több kórokozó válik ellenállóvá az elérhető antibiotikumokkal szemben, így azok hatása csökken. Ezért fontos, hogy antibiotikumot mindig csak az orvos által indokolt esetben, baktériumok által okozott fertőzés kezelésére használjunk, és csak az előírt kezelési időtartam idejéig, szigorúan az előírt adagban szedjük őket!

Az antibiotikumok, mint minden gyógyszer, okozhatnak mellékhatásokat, de megfelelően, szabályszerűen alkalmazva hatékony készítmények, amelyek súlyos bakteriális fertőzések esetén akár életet is menthetnek.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.