Menü

Antibiotikumok mellékhatásai

A leggyakoribb a hányinger, illetve a hasmenés, de ennél jóval hosszabb a lista, és hogy kinél melyek jelentkeznek, illetve, hogy egyáltalán jelentkeznek-e, nagyban függ egyéni tényezőktől is. A lehetséges mellékhatásokról érdemes a gyógyszer felírásakor az orvosunktól is tájékozódni, illetve a gyógyszerhez adott tájékoztatót is elolvasni.

Gombás fertőzések

Az antibiotikumok megváltoztatják testünk baktériumflóráját, így szedésük során fogékonyabbá válhatunk a gombás fertőzésekre, amelyek megjelenhetnek a szájban, a bőrön vagy akár a körmök alatt is. Ha hosszú távon kell szednünk őket, érdemes lehet egyúttal valamilyen gombaellenes gyógyszer szedését is megkezdeni.

A fogak elszíneződését is okozhatja

Mellékhatás lehet a fogak elszíneződése is tetraciklin tartalmú gyógyszerek szedése esetén - ez elsősorban a 8 év alatti gyerekeknél fordulhat elő. Kismamák esetében pedig bizonyos antibiotikumok szedése problémákat okozhat a születendő gyermek fogzománcával. Ilyenkor megoldás lehet, ha doxiciklin tartalmú szert kérünk az orvosunktól, mert az nem okoz elszíneződést. Minden antibiotikum esetén fontos szabály, hogy kizárólag orvosi rendelvényre szedjük ezeket, gyerekek, illetve kismamák esetében pedig ez fokozottan érvényes.

A probiotikumok fontossága

A kellemetlen hasi tünetek nem csak megszüntethetők, hanem meg is előzhetők, amennyiben az antibiotikum szedésével egyidőben, és az azt követő hetekben probiotikumkúrát is alkalmazunk. A megfelelő hatás érdekében a probiotikumok alkalmazása során fontos betartani az adagolásra vonatkozó utasításokat, pl. hogy a probiotikum és az antibiotikum bevétele közt minimum 2 óra teljen el. A szervezet normál baktériumflórájnak fenntartása nem csak belsőlegesen alkalmazott antibiotikumok szedésekor fontos, hanem a lokálisan alkalmazott készítmények esetében is. Bakteriális hüvelyfertőzések esetén például szintén fontos a normális hüvelyflóra helyreállítása, ez helyileg alkalmazott probiotikus készítményekkel megoldható.

Tünetek, amelyek a bélflóra sérülését jelzik

A megváltozott normál bélflóra miatt különböző emésztőrendszeri problémák jelentkezhetnek.

Az alacsony baktériumszám első jele, hogy a lehelet kellemetlen szagúvá válik. Ennek oka, hogy a bélrendszeren áthaladó ennivaló nem emésztődik meg rendesen, rothadásnak indul, mely bűzös gázok képződésével jár. A bélbaktériumok szabályozzák a széklet állagát és a székletürítések számát is. Ha a mikróbák száma csökken, akkor gyakoribb székletürítés, esetleg vizes-nyákos hasmenés jelentkezik. Gyakori panasz a hányinger, hányás, illetve a haspuffadás is. A baktériumflóra felborulása hosszabb távon gyulladásos bélbetegségekhez is vezethet. Ezeket a panaszokat könnyen meg lehet szüntetni a normál bélflóra helyreállításával, amely a legegyszerűbben probiotikumok fogyasztásával történhet. Orvoshoz csak akkor kell fordulni, ha a székletürítések száma eléri a napi 6-8 alkalmat, vagy a székletben szokatlan jelenséget tapasztalunk (pl. véres széklet).

Az antibiotikumrezisztencia

Habár nem nevezhető konkrétan mellékhatásnak, de az antibiotikumok esetében mindig fontos megjegyezni a rezisztencia kialakulásának jelenségét. Napjainkban a túlzott antibiotikum szedés miatt ugyanis egyre több kórokozó válik ellenállóvá az elérhető antibiotikumokkal szemben, így azok hatása csökken. Ezért fontos, hogy antibiotikumot mindig csak az orvos által indokolt esetben, baktériumok által okozott fertőzés kezelésére használjunk, és csak az előírt kezelési időtartam idejéig, szigorúan az előírt adagban szedjük őket!

Az antibiotikumok, mint minden gyógyszer, okozhatnak mellékhatásokat, de megfelelően, szabályszerűen alkalmazva hatékony készítmények, amelyek súlyos bakteriális fertőzések esetén akár életet is menthetnek.

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?